Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

4. Egyik este tanácstagi beszámolón voltam a krisztinai általános iskolában. A hozzászólások során többen felpanaszolták, hogy a Pauler utcai üres telken (lebom­bázott ház telkén) a rendőrségi röplabda sportpályán tartja most tornaóráit a Petőfi Gimnázium s a Krisztina téri általános fiúiskola. Délután a tornatanítók felügyelete nélkül játszanak. De iszonyatos lármát, visítást hallatnak délelőtt is, délután is. Főleg a Krisztina téri iskola tanulóinak éktelen, szüntelen lármája megy az éjjeli munkából hazaért, nappal pihenni akaró dolgozók idegeire. Egyik panasztevő asszony megemlítette, hogy a nevelők azzal védekeztek: ők nem tehetnek semmit, nem ők az okai a szörnyű fegyelmezetlenségnek. Sem büntetni (ver­ni) nem szabad, sem buktatni nem lehet. így természetes ez az elvadult helyzet. (Egyál­talán nem természetes. Többet és másképp kellene foglalkozni a gyermekekkel.) Megemlítem ezt, mivel a védekezés, a rosszmájúság meglehetősen általános for­mája nyilvánul meg ebben. És sok benne az ártani akarás is. 5. Beszéltem Dene elvtársnővel a XIV. kerületi tanácsházban. Úgy látom: hasznos lesz az összeköttetést fenntartani vele. Megállapodtunk abban, hogy beépít egy igen megbízható úttörő pajtást a katolikus diákmozgalomba. Én azt ajánlottam, hogy a megbízható úttörő pajtás jelentkezzék ministránsnak a Domonkos utcai templomban. Nem lesz gyanús a jelentkezés, hiszen a templomokban állandóan vannak úttörő­nyakkendős fiúk és lányok. (Fülöp atya körmeneti csapatában ma is voltak ilyenek.) Dene elvtársnő biztosra ígérte, hogy beépít egy úttörőt, de ha szükségesnek jelzem: maga is lemegy a plébánia szuterénhelyiségébe. Legközelebb felkeresem újra. 6. Húsvétvasárnap a piaristákhoz mentem először. Úgy értesültem, hogy Balogh igazgató prédikál. Balogh misézett, de nem prédikált. Nem tértek el attól a rendszer­től, hogy a főünnepek diákmiséin nem prédikálnak. Dr. Albert István gyóntatószékc­be mentem. Több bűnt gyóntam meg, köztük ezt: „A hitben ingadozókat nem ipar­kodtam megerősíteni, mivel ez talán bajba juttatott volna." - Albert kitért erre: „Nem az a fontos, hogy a kedvezőtlen alkalmakat is felhasználjuk, hanem az, hogy a jó al­kalmakat igyekezzünk minél eredményesebben kiaknázni. Jó alkalmak most már egyre többször adódnak. Ezeken árasszuk szét vallásunk, hitünk szellemét, amely egyedül tud boldogságot hozni sorsunkba, s rendet, erőt, igazságot teremteni a társa­dalom, az emberiség életében. Nem kell mindenkinek vértanúságra törekedni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy különállásunkat, szembenállásunkat nem sza­bad feladni olyankor, amidőn az igazság napja már egyre jobban közeledik." 7. Átmentem az Egyetemi-templomba, ahol a nagyon kövér „Erdélyi atya" 94 prédi­kált. Az anyagi és szellemi javak felhasználásának katolikus értelmezését magyaráz­ta, politikai vonatkozást nem érintett. Helyesen: Erdey Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom