Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

lett. De nem volt erősebb kapcsolatuk Przibislavszky ezredes fiával: dr. Przibislavszky Ferenccel sem, aki letartóztatásban s a Grősz-per tárgyalásán beismerte összeköttetésüket a „jugoszláviai magyar haderők parancsnokával" Oszlányi tábornokkal. A helyi reakció felsorolt vezéralakjai főleg a helyi közvélemény megrontására fáradoznak ernyedetlenül. A helyi közvélemény reakciós, végletes elfogultságára jellemző, hogy elítélik a valamikor igen népszerű plébánosnak: Nagy Géza váci kanonok magatartását. Nagy Géza ásta el Herrhoff Mátyás kanonokkal együtt a váci székesegyház pincéjébe a püspökség kincstárát. Ezt dicséretesnek találják, de elítélően beszélnek arról, hogy Nagy Géza ellenvetés nélkül, kibúvókeresés nélkül elárulta, hogy a kincsek hol vannak, amikor az Államvédelmi kihallgatta. Jellemző tünet az is, hogy tantestületi tagok milyen magasztalóan említik Horváth Lujza kőbányai tanítónő hőstettét. Horváth Lujza nevelőapja meghalt. A tanítónő bement a kőbányai plébániára, kifizette a temetést, de nem engedte, hogy „békepapok" temessék el nevelőapját. Pestről hozott jezsuitát, az végezte a temetést. 2. Megbízható értesülésem van arról, hogy a kerületi tanács is érthetetlenül viselkedik gyakran. Amikor Pinkert István igazgató, tanácstag kifogásolta a tanügyi alkalmazásoknál egyes jelöltek nyíltan klerikális beállítottságát, ismételten megtörtént, hogy figyelembe sem vették aggodalmát. Egyszerűen leintették őt. 3. A rákosszentmihályi pedagógusok a szomszédos, illetve összeépült Sashalomra járnak misére. Ezt tudomásul vehetné a Pártszervezet is. De a Pártszervezet valahogy általában is elnéző a klerikális-reakciós megnyilatkozásokkal szemben. Hónapokkal ezelőtt lakógyűlésen történt, hogy dr. Antaíóczy nevű párttag tiltakozott a híresztelés ellen, hogy a Párt ki akarja telepíteni Medgyessy kanonokot. Antaíóczy azt mondta: „Dehogy engedjük bántani azt a derék embert! Csak az bánt minket, hogy az emberek jobban hallgatnak rá, mint reánk." Úgy értesültem, hogy a Pártszervezet nem vonta felelősségre Antalóczyt. Antaíóczy pár hónap múlva hirtelenül meghalt. Nem betegeskedett. A Pártszervezetnek lett volna ideje fegyelmit indítani ellene. Még egy példát. A Szent Imre utcai iskola igazgatóját, Pichler Károlyt kizárta a párt. Amikor ugyanez történt a Kerepesi úti iskola helyettes igazgatójával (1950 tavaszán), dr. Bóna Imrével, neki le kellett mondania a helyettes igazgatóságról is. Pichlernek a XVI. kerületben nem kellett ezt tennie. Az „államilag engedélyezett zeneiskola" hosszú időn át (még tavasszal is) a legkifogástalanabb, tökéletes vallásos nevelésben részesítette a zenei óvodásokat. Külön ájtatosságokra, szentségimádási

11 félórákra vezette őket az igazgatónő, aki előimádkozott minden alkalommal. Ezt sem a Párt, sem a Tanács nem vette figyelembe. Ilyen viszonyok közt nem lehet csodálkozni azon, hogy a tantestületek - amit őszintén fájlalok - nem haladhattak előre, sőt visszaestek. Nem jutottak ki a felületességből, színlelésből. 1 ' Az oltáriszentséget némelyik szentmise alatt kiteszik az oltárra, és a misét annak tiszteletére mondják. Ezt az alkalmat nevezik szentségimádásnak.