Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

keltenek, 1937 januárjától a Független Kisgazdapárt tagja, 1945-1947 nemzet­gyűlési képviselő, 1945 szeptemberétől a Pénzintézeti Központ elnöke, az Imrédy­per népügyésze. 1947-ben emigrál. DR. SZABÓ MIHÁLY jogász, ítélőtáblai elnöki titkár, budapesti népbírósági helyettes ta­nácsvezető bíró, a Nemzeti Parasztpárt 1945 augusztusában a Népbíróságok Or­szágos Tanácsába delegálja. SZÁLASI FERENC (1897-1946), katonatiszt, politikus. A Nyilaskeresztes Párt megala­pítója és vezetője, 1944. október 16 — 1945. március 28. állam- és kormányfő (Nemzetvezető). A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. SZÁSZ LAJOS (1888-1946), köztisztviselő, politikus. A Magyar Elet Pártja ország­gyűlési képviselője, 1942. október 19­1944. március 22. közellátásügyi tárca nélküli miniszter, 1944. március 22 - au­gusztus 29. iparügyi, valamint kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter, 1944. október 16.-1945. március 28. a Szálasi­kormány kereskedelem- és közlekedés­ügyi minisztere, a németek egyik bizalmi embere a magyar kormányokban, 1944­1945 a háború folytatását támogató Tör­vényhozók Nemzeti Szövetségének elnö­ke. A népbíróság háborús bűnösként ha­lálra ítéli, kivégzik. SZÉCHENYI BERTALAN GRÓF (1866-1943), nagybirtokos. 1927-1935 a felsőház alel­nöke, 1935-től a felsőház elnöke. SZÉLIG IMRE (1903-1968), lakatosmunkás, politikus. 1939-1944 a Szociáldemokrata Párt Pestkörnyéki Végrehajtó Bizottságá­nak titkára, 1945-1948 a párt Politikai Bizottságának tagja, nemzetgyűlési kép­viselő, 1948-ban ellenzi a kényszerfúziót az MKP-val, ezért kizárják a pártból. Emigrációba vonul, a külföldön létreho­zott szociáldemokrata párt titkára. SZÉLL JENŐ (1912-1994), műfordító, kul­túrpolitikus. Az 1930-as évek elején az il­legális kommunista egyetemi szervezke­dés egyik vezetője, 1945-1948 a Magyar Kommunista Párt központi apparátusá­nak munkatársa, az Imrédy-perben a Ma­gyar Kommunista Párt által delegált nép­bíró. SZÉLL JÓZSEF (1880-1956), jogász, köz­tisztviselő. 1933-1937 a közigazgatási bíróság másodelnöke, 1937. április 10­1938. május 14. belügyminiszter. DR. SZEMÁK JENŐ (1887-1971), jogász. 1939-1944 a Budapesti Büntető Tör­vényszék elnöke, a Szálasi-kormány idő­szakában a Kúria elnöke. 1945 után emig­rációban él, 1948-ban a Budapesti Nép­bíróság távollétében háborús bűntett vád­jával 15 évi fegyházra ítéli. SZENNIK GYÖRGY (1923), plakátrajzoló és festőművész. Tagja az Imrédy-párt ifjú­sági csoportjának, az Egyedül Vagyunk, a Magyar Futár és a Nemzetőr c. lapok munkatársa, KABSZ és egyéb plakáto­kat, röplapokat tervez. A népbíróság 1945. augusztus 8-án 15 évi kényszer­munkára ítéli. SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893-1986), bio­kémikus, 1937-ben orvosi Nobel-díjat kap. 1942-től részt vesz a függetlenségi mozgalomban, 1943 elején megalakul a liberális-demokrata Szent-Györgyi Szer­vezet, amely a béketapogatózások során Isztambulban kapcsolatba lép a nyugati szövetségesekkel. SZENTIRMAY FÉLIX, az 1940-es évek elején a Generál Ariikereskedelmi Rt. igazgató­ja, cége a német gyártmányú teher- és személygépkocsik magyarországi im­portját bonyolítja. SZENTIVÁNYI LAJOS (1883-?), köztisztvise­lő, politikus. 1932-től a Független Kis­gazdapárt adminisztratív igazgatója, 1939-1944 országgyűlési képviselője. SZENTMIKLÓS Y ANDOR (1893-1945), dip­lomata. 1941-1943 a külügyminisztéri­um politikai osztályának vezetője, 1943. július 24.-1944. április 3. a külügymi­niszter állandó helyettese, a Kállay-kor­mány béketapogatózásainak egyik kulcs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom