Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

A FORRÁSKÖZLÉS SZEMPONTJAI Az Imrédy-per iratai - a népbírósági eljárások nagyobb részéhez hasonlóan - a népbí­róság megszűnése után az állambiztonsági szervek őrizetébe kerültek, amelyek az anyag egységét megbontották, és saját szempontjaik szerint átrendezték. Négy ún. vizsgálati dosszié létezéséről van tudomásunk, amelyek közül hármat a Belügymi­nisztérium az 1980-as években adott át Budapest Főváros Levéltára (BFL) őrizetébe. Az irategyüttes XXV. 1.a (= Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok) Nb.3953/1945. jelzet alatt található. A dossziékban az iratok a Belügyminisztérium­ban kialakított - szakszerűtlen, nehezen követhető - rendben fekszenek. A levéltár ezt a biztonsági mikrofilmezés követelményei szerinti új lapszámozással látta el. A kötetünkben közölt lapszámok minden esetben ezekre (az iratokra alul, kék irónnal rávezetett) számokra utalnak. Ebben az anyagban megtalálhatók (ha nem is mindig eredeti példányban) azok a dokumentumok, amelyek az eljárás megismeréséhez szükségesek: a nyomozás, vizsgálat során felvett vallomások, a bizonyítékként fel­használt dokumentumok zöme, a vádirat, Imrédy ehhez fűzött részletes észrevételei, a tárgyalási jegyzőkönyvek, az ítéletek, a fellebbezés. A negyedik dosszié jelenleg a Történeti Hivatal őrizetében van (V-55-184/a sz.) Zömmel a BFL-ben is megtalálha­tó iratok másolatait tartalmazza, de itt lelhető fel az elsőfokú ítélet eredeti példánya is, ennek a BFL-ben csupán a másolata található. A forrásközlést két részre bontottuk: a kötet II. fejezete az Imrédy elleni eljárás so­rán keletkezett iratokat tartalmazza, a III. fejezet pedig olyan, Imrédy politikai tevé­kenységére vonatkozó dokumentumokat, amelyeket a per során bizonyítékként fel­használtak, vagy a perben érintett eseményekhez szorosan kapcsolódnak. Úgy igye­keztünk őket összeválogatni, hogy együtt olvasva önmagukban is érzékelhetővé te­gyék az olvasó számára Imrédy politikai útját. Egy részük csak a peranyagból ismert, más részük viszont nyilvánosságnak szánt megnyilatkozás, illetve két sajtóper tár­gyalási jegyzőkönyve - ezekben az esetekben nem a peranyagban található, rontott szövegű másolatok, hanem eredeti iratok, sajtócikkek, parlamenti jegyzőkönyvek ké­pezik a közlés alapját. A forrásokat szó szerint, de nem betűhíven, hanem a mai helyesírás és központozás szerint közöljük. A nyilvánvaló elírásokat, gépelési és nyelvi hibákat külön jelzés nélkül javítottuk. Amennyiben az eredeti fogalmazás maga értelmetlen vagy értelem­zavaró, erre [sic!] jelzéssel hívjuk fel a figyelmet. Az elmaradt kötőszavakat, ragokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom