Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

bíróság vezetője joggal írta 1945 márciusában Kovács Istvánnak, a Magyar Kommunista Párt szervezési osztálya vezetőjének, hogy „a bíróságnak nagy vadakat produkálnia módjában nem áll", mert a törvényszék csak azok ügyét tárgyalhatja, akiket a rendőrség átadott a népügyészségnek.

140 Az igazságszolgáltatási apparátus lépéskényszerbe került. Ahogyan az igazságügyminisztériumban 1945. június 8-án készült feljegyzés megfogalmazta: „Tekintettel a kül- és belpolitikai szempontokra, feltétlenül szükséges, hogy az elsőbbrendü [sic!] háborús, illetve népellenes bűnösök, távollétükben is, soron kívül felelősségre vonassanak. Ezért utasítandó volna a Népfőügyészség, hogy intézkedést tegyen abban a tekintetben, hogy az illetékes népügyészségek a háborús eminens bűnösök ellen sürgősen vádat emeljen, [sic!]"

141 Az elképzelés szerint az első sorozatban vádirat készülne el, többek között Szálasi és Sztójay ellen, míg Imrédy helyét a második turnusban jelölték ki, itt szerepelt még mások mellett Bárdossy László is. Kerckesházy József népfőügyész - aki nyilván közreműködött az idézett feljegyzés elkészítésében - még ugyanazon a napon kelt válaszában előterjesztést tett az igazságügyminiszternek „... az elsőbbrendű háborús és népellenes bűnösök soron kívüli felelősségre vonására még az esetben is, ha az eljárást távollétükben kell lefolytatni ... Kétségtelen, hogy jogi és nyomozati nehézségei vannak az ilyen eljárásnak, azonban ezek a szempontok elenyésznek a sürgető szükségesség következtében ... A közvélemény számára igen megnyugtató hatással volna, ha ezen sorozatos perek, még a szökésben lévő vádlottak ellen is, de megindulnának".

142 A népfőügyész egyúttal sürgette a minisztériumot, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál szorgalmazza a vádlottak mielőbbi kiadatását. Az eljárás, ha a körülményekhez igazodó lassú ütemben is, ezzel megindult. 1945. június 26-án a népfőügyész tájékoztatta Molnár Sándort, a Budapesti Népügyészség vezetőjét, hogy Imrédy vádiratának kidolgozásával Szegő Vilmos népügyészt bízta 140 PIL 274. f. Magyar Kommunista Párt iratai. 15. cs. 200. öe. 141 MOL XIX-E-1-1. Igazságügyminisztérium Népbírósági Osztály iratai. Ta 3121/45. - A népfőügyész hatáskörére lásd: A népbíráskodásról szóló ... rendelet 63-64. p., 54. és 55. §. 42 Uo. - Budapesti Népügyészség 1945. július 26-án az igazságügyminiszternek küldött előterjesztésében 10 személyt nevezett meg, akik ellen háborús és népellenes büntettek miatt eljárást indított. Szálasi Ferenc, Kovarcz Emil, Rajniss Ferenc, báró Kemény Gábor, Vájna Gábor, Rcményi-Schneller Lajos, Beregfy Károly, Endre László, Baky László és Imrédy Béla szerepelt a listán, ebben a son-endben, mindegyik név mellett néhány soros indoklás állott. A Népügyészség, tekintettel arra, hogy nevezettek a szövetséges hatalmak őrizetében voltak, kérte az igazságügyminisztert, eszközölje ki letartóztatásukat és kiadatásukat. Ries István július 28-án átiratot küldött Gyöngyösi János külügyminiszternek, mellékelve a Népügyészség felterjesztését és kérve, hogy a külügyminiszter gondoskodjék az átirat orosz és angol nyelvre való lefordításáról, majd intézzen kiadatási kérelmet a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. A külügyminiszter a névsort augusztus 2-án szóbeli jegyzék formájában juttatta el Puskin követhez, a SZEB szovjet elnöke politikai tanácsadójához, továbbá az angol és az amerikai missziókhoz. (MOL XIX-J-1-k. Külügyminisztérium iratai. 70. doboz 1945/31.448. pol. Az iratra Szűcs László hívta fel a figyelmemet. Szívességét ezúton is köszönöm.)