Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

vaország birodalmi protektora. A német háborús főbünösök nürnbergi perében a Nemzetközi Katonai Törvényszék halálra ítéli, kivégzik. FRICKE VALÉR (1900-?), földbirtokos. 1935-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő. FRIEDRICH ISTVÁN (1883-1951), gépész­mérnök, politikus. 1919. augusztus 7­november 24. miniszterelnök, a legi­timizmus egyik vezető személyisége, 1920-1939 keresztény ellenzéki nemzet-, ill. országgyűlési képviselő. Mindig éle­sen bírálja a fajvédő, később a nyilas poli­tikusokat és pártokat. FÜSSY KÁLMÁN (1878-?), gazdálkodó. 1938-1945 meghívott felvidéki ország­gyűlési képviselő. FÜTTERER, KUNO HERIBERT (1894-1963), német repülőtábornok. 1940-1945 a bu­dapesti német követség légügyi attaséja, emellett - a német megszállás után - a né­met légierő vezénylő tábornoka Magyar­országon. GÁL CSABA (1892-1946), gépészmérnök, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlé­si képviselő, a Szálasi-kormány személy­ügyi kormánybiztosa, majd a személy­ügyi nemzetpolitikai iroda vezetője. A népbíróság háborús bűnösként halálra íté­li, kivégzik. GERA JÓZSEF (1896-1946), orvos. A nyilas pártszervezés vezetője, a hatalomátvétel előkészítésének egyik kulcsembere. A népbíróság háborús bűnösként halálra íté­li, kivégzik. GHYCZY JENŐ (1893-1982), diplomata. 1941-1943 a külügyminiszter állandó he­lyettese, 1943. július 24.-1944. március 22. külügyminiszter, az angolszász orien­táció híve, közreműködik a béketapoga­tózásokban. GOEBBELS, JOSEF DR. (1897-1945), német publicista, politikus. 1933-1945 biro­dalmi propagandaügyi miniszter, a náci párt egyik legtekintélyesebb vezetője. 1945-ben Berlin ostromának végnapjai­ban öngyilkosságot követ el. GÖMBÖS ERNŐ (1916-1963), honvédtiszt, százados, Gömbös Gyula fia. Szálasi Fe­renc nemzetvezető szárnysegéde. GÖMBÖS GYULA (1886-1936), honvédtiszt, tábornok, politikus. 1920-1936 nemzet-, ill. országgyűlési képviselő 1920-1922 között kisgazda- majd egységes párti mandátummal, 1923-1928 az ellenzéki Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (faj­védő párt) vezére, 1928-tól ismét a kor­mánypárt tagja, 1928-1936 honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1929-1936 honvédelmi miniszter, 1932. október 1­1936. október 6. miniszterelnök, a Nem­zeti Egység Pártja nevű kormánypárt ve­zére. Miniszterelnöksége idején kísérletet tesz egy fasiszta jellegű diktatúra beveze­tésére Magyarországon. GÖRGEY VINCE (1914-1948), újságíró, hon­védszázados, haditudósító. 1944-ben SS-Hauptsturmfuhrer (százados), a Hu­nyadi SS páncélgránátos hadosztály pro­pagandaosztályánakvezetője. 1946-ban a népbíróság háborús bűntettekért halálra ítéli, hosszabb időre elmeorvosi megfi­gyelés alá kerül, az ítéletet 1948-ban hajt­ják végre. GÖRING, HERMANN (1893-1946), német re­pülőtiszt, politikus, birodalmi tábornagy. 1935-1945 a légierő főparancsnoka, a náci párt egyik legtekintélyesebb vezető­je. 1946-ban Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék háborús főbűnös­ként halálra ítéli, az ítélet végrehajtása előtt öngyilkosságot követ el. G RATZ GUSZTÁV (1875-1946), politikus, közgazdasági és történelmi szakíró. 1919-1921 bécsi követ, 1921. január 17.—április 12. külügyminiszter, 1924— 1938 a nemzetiszocializmussal szemben­álló Magyarországi Németek Közműve­lődési Egyesületének elnöke, legitimis­ta és liberális szemléletű személyiség, 1939-1944 a szabadelvű Polgári Szabad­ságpárt országgyűlési képviselője. A né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom