Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

július 24-25. Olaszországban megbukik Mussolini fasiszta rendszere. szeptember 9. Isztambulban egy angol diplomata átadja Veress László magyar diplomatának a szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit. szeptember 30. A német véderő főparancsnokságának vezetési törzse „Margarethe" fedőnévvel elkészíti Magyarország megszállásának tervét. 1944 március 17. Szovjet csapatok átkelnek a Dnyeszter folyón és elérik Besszarábia területét. március 19. Német csapatok megszállják Magyarországot. március 22. Megalakul Sztójay Döme kormánya, amelyben a Magyar Megújulás Pártját Rátz Jenő, a miniszterelnök helyettesítésével megbízott tárca nélküli miniszter, Jaross Andor belügyminiszter és Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter képviseli. március 29. Sztójay Döme miniszterelnök a minisztertanács ülésén bejelenti, hogy a kormány szabad kezet kapott Horthytól a zsidóságra vonatkozó rendeletek meghozatalában, ezeket nem kell hozzá felterjeszteni előzetes jóváhagyás végett. április 10. Szovjet csapatok elérik a Kárpátok előterét. május 15-július 9. A korabeli országterületről 437 000 izraelita vallású magyar állampolgárt deportálnak. Közülük közel 320 000 fő elpusztul, túlnyomó többségük Auschwitzban. május 23. Imrédy Béla belép a Sztójay-kormányba mint tárca nélküli közgazdasági miniszter. május 25. Megszűnik a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség. június 4. A szövetséges csapatok bevonulnak Rómába. június 6. Megkezdődik az angol és amerikai fegyveres erők partraszállási hadművelete Normandiában. július 6. A kormányzó megtiltja a budapesti zsidóság deportálását. Tart attól is, hogy az akcióra a fővárosba rendelt csendőralakulatokkal Baky László, a Magyar Nemzetiszocialista Párt vezetője puccsot kísérel meg. Horthy ezért katonai erőt összpontosít Budapesten, és elrendeli a csendőrség távozását, ami a következő napon meg is történik. augusztus 7. Imrédy, Jaross és Kunder lemondanak a Sztójay-kormányban viselt tisztségükről. október 15. Horthy Miklós sikertelen kísérlete Magyarország kilépésére a háborúból. október 16. Megalakul Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével a „Nemzeti Összefogás Kormánya", amelyben a Magyar Megújulás Pártját Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseli. december 2. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek képviselői megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Programjának 2. pontja kimondja: „A hazaárulókat, a felelős háborús bűnösöket le kell tartóztatni és az erre a célra létesítendő népbíróságoknak kell átadni. Vagyonukat el kell kobozni." december 22. Megalakul Debrecenben dalnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével az Ideiglenes Nemzeti Kormány.