Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

tet a semmiségi panaszok elutasításával jogerőre emeli. A már július 6-án letartóztatott Szálasit augusztus 27-én a szegedi Csillagbörtönbe szállítják, ahol megkezdi büntetésének letöltését. július 17-20. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos látogatást tesz Rómában. július 22. Hatályba lép az 1938:XXX. tc. a szeszegyedáruságról. augusztus 20-26. Horthy Miklós kormányzó hivatalos németországi látogatása. Imrédy Béla miniszterelnök az államfő kíséretében van. augusztus 20-29. A jugoszláviai Bledben Magyarország és a kisantant államok megegyeznek abban, hogy elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát és javítanak a magyar kisebbség helyzetén, Magyarország viszont lemond a fegyveres erő alkalmazásáról a kisantant államaival szemben. szeptember 29-30. Hitler német kancellár, Mussolini olasz, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök Münchenben egyezményt írnak alá, amelynek értelmében Csehszlovákiától Németországhoz csatolják a Szudéta-vidéket. A dokumentum egyik melléklete négyhatalmi döntőbíráskodást ír elő, ha Magyarország és Lengyelország három hónapon belül nem rendezi területi vitáját Csehszlovákiával. október 2. Lengyel csapatok elfoglalják a Csehszlovákiához tartozó Tesín (Cieszyn, Teschen) vidéket. (Október 8-án a lengyel hadsereg még további Csehszlovákiához tartozó területeket vesz birtokba a Magas-Tátrában, Árvában és a Szepességben.) november 2. Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter Bécsben kihirdetik döntőbírósági határozatukat arról, hogy Magyarország visszakapja a Felvidék déli, túlnyomórészt magyarok lakta részét Csehszlovákiától. (Első bécsi döntés.) november 5-10. A honvédség bevonul az első bécsi döntéssel Magyarországnak ítélt felvidéki területekre. november 13. Hatályba lép az 1938:XXXIV. tc. a felvidéki területeknek az anyaországgal való egyesítéséről. A 2. § szerint a visszacsatolt területek lakossága által még csehszlovák fennhatóság alatt szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyülési képviselőkké megválasztott személyek közül tagjai lesznek a magyar képviselőháznak azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés a képviselőházba meghív. A jogszabály alapján behívott 17 képviselő 1938. december 5-én jelenik meg először a Ház ülésén. november 15. Imrédy Béla miniszterelnök a területváltozásra hivatkozva lemond és még aznap megalakítja második kormányát. november 16-23. 62 képviselő kilép a Nemzeti Egység Pártja elnevezésű konnánypártból. november 18. A magyar kormány határozatot hoz Kárpátalja fegyveres erővel való visszafoglalásáról. A német és az olasz kormány tilalmára azonban leállítják a katonai előkészületeket. november 23. Imrédy Béla miniszterelnököt leszavazzák a képviselőházban, aki ezt követően benyújtja lemondását. november 27. A kormányzó nem fogadja el Imrédy Béla miniszterelnök lemondását. december 7. Bartha Károly honvédelmi miniszter benyújtja a honvédelmi törvényjavaslatot. (Az 1939:11. tc. 1939. március 11-én lép hatályba.) december 10. Gróf Csáky István veszi át a külügyi tárca vezetését. december 23. Imrédy Béla miniszterelnök és Tasnádi Nagy András igazságügy-miniszter benyújtja „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának akadályozásáról" szóló tör-