Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
nemkülönben a zsidók külső megjelölésével, mert ezzel lehet a zugban való kereskedelmi tevékenységüket és hírverésüket is jelentős mértékben ellensúlyozni. A további rendszabályok tekintetében pedig alapelvül szolgáljon, hogy a cselekedetnek egyidejűleg kell a bejelentéssel megtörténnie, mert a bejelentett és végre nem hajtott intézkedések módot adnak a zsidóknak arra, hogy a rendelkezés hatálya alól magukat, illetve vagyonukat kivonják. A zsidó vagyonok egyetemesen ellenőrzés alá vétele, az ipari és kereskedelmi őrségváltásnak megfelelő emberek segítségével való keresztülvitele és a zsidó földbirtoknak de facto keresztény kezekbe juttatása - persze minden strómanság kizárásával - a legmegnyugtatóbb hatással volna a közvéleményre. A szociáldemokrata párt feloszlatása és gazdasági-, valamint munkásszakszervezeteinek állami vezetés alá helyezése egészítenék ki a zsidóság destruáló tevékenysége elleni rendszabályokat, és a bizalom megnyeréséhez múlhatatlanul szükségesek. A közszolgálatban, valamint a vezető gazdasági és társadalmi posztokon ülők személyeiben a szükséges változásokat azonnal végre kell hajtani, hogy szembetűnjék a szellemnek a személyek cseréje útján történő megváltozása. A közéletben és a társadalmi életben a szolgalelküségnek, a bizantizmusnak magatartásban és hangban kiirtásának és a tisztességtudó, de önérzetes hang meghonosításának frissítő hatását nem lehet eléggé magasra becsülni. Az aprólékos közigazgatási tűszúrások mellőzése és különösen a pártpolitikai szempontoknak a közigazgatás egész vonalán való kikapcsolása előfeltétele a lelkek megbékélésének. De van ennek egy másik, azonnal megvalósítandó előfeltétele: amnesztia és teljes rehabilitáció - méltányos esetekben anyagi jóvátétel is - mindazok számára, akik ma közkinccsé, sőt kormányprogrammá vált intranzigens jobboldali politika hangoztatásáért büntetést vagy joghátrányt szenvedtek. Ha valaki viszont a nemzeti egység gondolatával ellenkező magatartást tanúsít, ám sújtson le rá nyíltan, őszintén és az indok feltárásával, akár a közigazgatás, akár a bírói fórumok büntető keze. De mindez nyíltan és becsületesen történjék, és nem mellékindokok felsorolásával és a lelkeket kormmpáló álszenteskcdéssel. A független bíráskodást gúzsba kötő rendelkezések, mint pl. a 4810/1942. M. E. sz. rendelet 112 , azonnal eltörlendők. A bírói függetlenség mindenképpen garantálandó és megakadályozandó, hogy politikai szempontok az igazságot elcsavarhassák. A felsőbb társadalmi rétegekben, főleg pedig az asszonyokban és leányokban az egyszerűség követelményei jussanak mielőbb érvényre, hogy ezzel is dokumentálódjék az egységes magyar társadalomba való bekapcsolódásuk. Mindezeket azért hoztuk fel, hogy rámutassunk egynémely olyan intézkedésre, illetve a követendő politikai stílusnak egy-két olyan vonására, amelyek a bizalmi at112 Az 1942. augusztus 13-án kelt 4810/1942. M.E. sz. rendelet szerint az ügyész az 1938:XVI. tc. alapján szervezett 5 tagú különtanács előtt is vádat emelhet, ha az ügy tárgya a hadviselés vagy az állam más fontos érdekét érinti. Ha az állam érdeke úgy kívánja, hogy az ügy minél előbb befejeződjék, akkor a koronaügyész indítványára az ügyet a Kúria elnöke által kijelölt 7 tagú tanács az alsóbíróság eljárásának mellőzésével közvetlenül bírálja el.
