Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Erre válaszolt Teleki Pál, és fenntartotta a maga álláspontját, azt mondhatnám, hogy döntetlenül végződött ez az értekezlet. ELNÖK: Ez a felszólalás nem jelentett nyílt kenyértörést? IMRÉDY: Az ellentétek napfényre jutását jelentette. Ezután az én javaslataimat még egyszer-kétszer tárgyalásba vette a párt, de később teljesen elhallgattak vele. ELNÖK: Tanú kilépése előtt hallatszottak-e ellenzéki hangok a kormánypártban, és tanú előbbi felszólalása alkalmával ezeknek a hangoknak adott-e nyílt és határozott kifejezést? IMRÉDY: A pártban rögtön megalakulása után észrevehetők voltak bizonyos ár­nyalati különbségek; voltak radikálisabb és konzervatívabb felfogású képviselők, ez azonban egy 150 tagú pártban egészen természetes is. Ez az ellentét megnyilvánult már 1939. év őszén is a földbirtok politikai törvény tárgyalása alkalmával tartott párt­értekezleten is, hol én magam szálltam síkra az ellentétek enyhítése és tompítása ér­dekében. Az ún. különvacsorákon is kifejezésre jutott ez az ellentét, ez alkalmakkor kérdéseket intéztek hozzám vagy másokhoz s ezekre feleltünk; ez inkább olyan poli­tikai szeminárium volt. A párt képviselői közül szép számban írtak alá egy memoran­dumot, melyben a komiány munkatempójának fokozását sürgették, azonkívül a sajtó egy részének magatartása ellen kértek a kormánytól intézkedést. FŐMAGÁNVÁDLÓ KÉPVISELŐJÉNEK 61 kérdéseire IMRÉDY: A június 3-i pártértekez­let előtt 3 nappal felkerestem Teleki Pált, mert a külön-vacsorákon már egyre sürge­tőbb hangok hallatszottak. Ez alkalommal nagyon hosszú beszélgetésben tártam fel előtte felfogásomat. Emellett még a pártértekezlet délelőttjén is beszéltem Teleki Pál­lal, s ő ekkor közölte velem, hogy fel fog szólalni az értekezleten, mire kijelentettem, hogy reflektálni fogok a beszédére; tehát nem érte meglepetésként a pártértekezleten tartott felszólalásom. 1940. évi október 3-án kelt, kilépésein indokait tartalmazó levél tartalma lényegében a következő volt: „Már huzamosabb ideje láttam, hogy a kor­mány politikája nem vág egybe azokkal a felfogásokkal, melyeket közéleti pályámon irányadónak tekintek. Eddig az ország egyes részeinek visszaszerzése feletti örömtel­jes hangulat és katonai szolgálatom nem engedték meg, hogy ennek az eltérésnek le­vonjam a következményeit, azért nem léptem ki a pártból. Mivel azonban ezek az okok elmúltak, elhatároztam kilépésemet, mert ezután csak lelkiismeretem szavára hallgatva akarom tovább szolgálni hazám javát." 68 Kilépésein alkalmával mint pár­ton kívüli képviselő akartam tovább dolgozni, mivel azonban kilépésem időpontjá­ban többen is kiléptek a konnánypártból, az ő kérésükre alapítottam a pártot. Kilépés­re én nem beszéltem rá senkit. - Előző levelemmel egyidejűleg levelet írtam Teleki Pál miniszterelnöknek is, melyben megköszöntem azt a támogatását, mellyel ő mi­67 Imrédy és a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség képviseletében dr. Nagy László ügyvéd. Lásd a III. fejezet 11. sz. alatt közölt dokumentumot. 528

Next

/
Oldalképek
Tartalom