Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

tokból rosszul kezelt kisbirtok lesz, akkor a nemzet egyeteme szenved alatta. Nekünk tehát éppen arról kell gondoskodnunk, hogy ez az átmenet olyképpen történjék, hogy a nagybirtok nem rosszul kezelt, hanem jól kezelt kisbirtokká váljék és hogy a mezőgazdasági lakosságnak azok a rétegei, amelyek a nagybirtokon találták eddig megélhetésüket, ezután is megtalálják megélhetésüket. Éppen ezért igen sokoldalú nevelési, szervezési és irányítási problémával állunk szemben, amelynek helyes megoldása fokozatos haladást ír elő. A haladásnak ütemét azonban, amelyet az 1936. évi telepítési törvény

50 tett lehetővé, az azóta szerzett tapasztalatok világában nem tarthatjuk elegendőnek és azt lényegesen meg kell gyorsítani. Ezekből a megfontolásokból kiindulva, a kormány azzal a problémával állott szemben, hogy ezt miként valósíthatná meg. A rendelkezésre álló anyagiak korlátozott volta és tőkeszegénységünk nem engedi meg, hogy ily nagy arányban szerezzünk meg birtoktesteket parcellázási célokra és ezért azt a megoldást választottuk, hogy az 1936 évi telepítési törvény rendszerétől eltérünk. Azt a kapcsolatot, amely ma fennáll a tulajdonba való átadás és a kishaszonbérletbe való átadás kötelezettsége között és amelynek folytán kishaszonbérleteket csak akkor lehet alakítani, ha ugyanannyi terület tulajdonjogilag is átvétetett, megszüntetjük. Ez a kapcsolat ugyanis azt jelentette, hogy a pénzügyi eszközök korlátozottsága következtében nem tudtunk elegendő földet tulajdonba átvenni és ennek folytán kishaszonbérletbe sem volt elegendő földterület átvehető. Az új szabályozás lényege az, hogy a háromszáz holdon felüli kötött birtokok egyharmad része, az ötszáz holdon felüli szabad birtokoknak pedig egynegyed része kishaszonbérletek alakításának céljára az állam által erre kijelölt szerv útján igénybe vehető. Sok százezer holdra nézve megnyílik ezzel új, egészséges kisegzisztenciák alapításának a lehetősége s esztendőkre folytatható erőteljes, de a termelési szempontokra és a nemzeti jövedelem fokozásának szempontjaira is figyelemmel levő földbirtokpolitika. A földmívelésügyi miniszter úr felszólalásában bővebben fogja ismertetni és egyéb részletekkel kiegészíteni ezt a rövid, de jelentőségében alig felmérhető bejelentést, amelyet éppen az általa előterjesztett és a minisztertanács által egyhangúan elfogadott javaslat nyomán tettem. De be fog számolni a földmívelésügyi miniszter úr még két kérdésről, egyrészt azokról a törvényhozási és szervezési intézkedésekről, amelyek azt célozzák, hogy a falu népe házhelyek alakítása útján, illetve a már juttatott házhelyek beépítése útján emberhez méltó otthonhoz jusson és valóban gyökeret verjen falujában; másrészt azokról az intézkedésekről is, amelyeket közép- és nagybirtokok cselédlakásainak a szociális követelményeknek megfelelő átalakítása terén határoztunk el. Röviden megemlítem még, hogy a kormány gondoskodása a mezőgazdasági munkabérek megfelelő színvonalon tartására az eddiginél fokozottabb mértékben és hatékonyabban fog kiterjedni. A gazdavédelem lebontása terén is újabb nagy lépéssel fogunk előbbre haladni, amennyiben nemcsak a tíz holdas, hanem az ötven holdas Az 1936:XXVII. tc.-ről van szó, amely 25 év alatt 400 000 holdat irányozott elő telepítésre, azzal a feltétellel, hogy a földet a juttatottak megveszik, a vételár 30%-át előre kifizetik.