Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

nak első és talán legfontosabb pontja egy honvédelmi törvény letárgyalása volt, amely a parlament összeillése után nyomban benyújtásra kerül és amely magában foglalja az általános hadkötelezettség kimondását, a katonai szolgálati időnek a megállapítását, a testnevelési kötelezettségnek levente-kötelezettség elnevezés alatt katonai előkészítő rendszerré való átalakítását. De szabályozza ezenkívül a polgári lakosság hadiszolgáltatási kötelezettségét és megadja mindazokat a felhatalmazásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország termelő erői a szükséghez képest a honvédelem követelményeinek megfelelően szervezhetők, fejleszthetők, illetve ily célra igénybe vehetők legyenek. Természetes, hogy mindezeknél a szabályozásoknál gondot fordítunk arra, hogy az élet rendes menete és a termelés szempontjai biztosítva legyenek, és a biztonság és kezdeményezési szellem, amely az anyagi jólét fokozásához szükséges, korlátozást szükségtelenül ne szenvedjen. Gondoskodni fogunk arról is, hogy a fegyelemnek szelleme, amelyet, mint a háború előtti időkből tudjuk, a katonai szolgálat oly áldásosán gyökereztetett meg a nemzet minden rétegében, a katonai szolgálati idő leszolgálása után se menjen veszendőbe. Ezért a kiszolgált és tartalékba kerülő egyéneket a levente-intézménnyel párhuzamosan úgynevezett lövészszervezetben fogjuk össze, amely a polgári társadalomnak a hadsereggel való állandó érintkezését és ezáltal is a nemzet egybeforrását van hivatva szolgálni. Összhangba kell hoznunk a hadkötelezettséget és leventekötelczettséget a munkatáborban lefolytatandó munkaszolgálattal is, amelyet fokozatosan építünk ki, legelsősorban arra ügyelve, hogy a szellemi pályákra készülő ifjúság a szabadban végzett testi munka fáradságain, de egyben örömein keresztül is a természettel és a falu népével eleven kapcsolatba jusson. Mindezek az intézkedések azt célozzák, hogy a nemzetnek a testét egészségessé tegyék. Nem kardcsörtetés a célunk, csupán felismertük azt, hogy egy nemzet csak akkor áll meg még a békeidők küzdelmeiben is, ha ép a teste és ha az a test fegyelmezetten engedelmeskedik a nemzet választotta irányítók akaratának. Ennek a testi edzésnek, ennek a fegyelmezésnek az eszköze, a fegyelmezésből fakadó egységnek, s az egységben rejlő erőnek szolgálója ez a javaslat. Megkívánja az ép test azt is, hogy az egyedek egészségére nagyobb gondot vessünk és harcba szálljunk a népünket tizedelő és utódainkat satnyává tevő betegségek ellen. A tuberkulózis és a nemi betegségek elleni küzdelmet újabb intézmények felállításával szolgáljuk, legfőképpen azonban azzal, hogy a házasság előtti kötelező vizsgálatot bevezetjük.

47 Az idevágó törvényjavaslatok a parlament őszi ülésszakában A parlament két háza 1939. január- februárban tárgyalta a honvédelmi törvényjavaslatát, a törvény 1939. március 11-én lépett hatályba mint az 1939:11. tc. 47 A házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot az 1941. augusztus 8-án hatályba lépett 1941 :XV. tc. vezette be, amely egyúttal fajvédelmi alapon megtiltotta zsidók és nem zsidók házasságkötését. - A törvény értelmében a házasság kihirdetésének az volt a feltétele, hogy a házasulandók 30 napnál nem régebbi tisztiorvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy nem szenvednek fertőző gümőkórban vagy nemi bajban.