Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

dezésc. Ma már az egész világ előtt ismeretes az a sokáig rejtve maradt tény, hogy ennek a szomszéd országnak a stmktúrája egészen különleges, hiszen a nemzetiségek együttes lélekszáma meghaladja a cseh nemzetnek lélekszámát úgy, hogy tulajdonképpen nemzetiségi államról van szó, amelynek keretében az egyes nemzetiségek jogállása és életformája tekintetében egészen különleges rendezés van helyén. A kisantant három államának bledi konferenciájáról kiadott közlemény

44 vázolja azt az állapotot, amelyhez e tárgyalások eljutottak, s amelyet néhány szóval röviden jellemezni kívánok. A tárgyalások során azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a fegyverkezési egyenjogúság magától értetődő jog, amelyet a nemzetközi politika mai állapotában, amikor a fegyverkezésnek korlátozására irányuló törekvések csődöt mondtak, egyetlen államtól sem lehet megtagadni. Ennek a magától értetődő felfogásnak elfogadásától egyes államok, sajnos, még távol állnak, s a tárgyalások eredményét abban látom, hogy a bledi konferenciáról kiadott közlemény szerint ez a felfogás polgárjogot nyert eddigi ellenzőinek körében is. A tárgyalások tehát ez idő szerint odáig jutottak, hogy a kisantant három állama készségét fejezte ki arra nézve, hogy Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése tekintetében diplomáciai úton nyilatkozatot tegyen, amivel párhuzamosan úgy ez a három állam mint Magyarország újból megtették volna azt az 1928. évben létesült úgynevezett Kellog-paktumban

45 foglalt nyilatkozatot, amely szerint az egymás közötti viszonyban az erőszak fegyveréhez nem nyúlnak. Ezeknek a nyilatkozatoknak létrejötte azonban függővé van téve oly nyilatkozatoknak a megtételétől, amelyek az utódállamok területén élő magyarság sorsa szempontjából bírnak nagy jelentőséggel, és amelyek ebben a vonatkozásban, valamint netán egyéb vonatkozásokban fennálló zavaró körülmények kiküszöbölésére irányuló hajlandóságát szegezték volna le a tárgyaló államoknak. E tekintetben azonban a megegyezés nem jött létre és ezért a bledi konferenciáról kiadott közlemény mindössze csak azt fejezi ki, hogy az esetben, ha egy ilyen minket kielégítő nyilatkozat tekintetében a megállapodás létrejönne, úgy a tárgyalási anyag egészére nézve is létrejöhet a megegyezés, s ezzel megteremtődhetik az előfeltétele a három utódállam és Magyarország közötti viszony normalizálásának. Felesleges talán hangsúlyoznom, hogy ezek a megállapodások csak addig jelenthetnek élő valóságot és csak addig jelenthetnek értéket a Duna-medence államainak együttélése szempontjából, ameddig az utódállamokban élő magyarság sorsának alakulása megfelel annak a szellemnek, amelyben ezeket a nyilatkozatokat megtenni hajlandók vagyunk. 44 Az 1938. augusztus 21-23-án a jugoszláviai Bled fürdővárosban tartott értekezletről a kisantant állandó tanácsa a kiadott kommünikében megállapította, hogy Magyarország és a kisantant államok kölcsönösen lemondtak mindennemű erőszakos eszköz alkalmazásáról és a három állam elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Bizonyos kérdések még függőben maradtak, ezért a megállapodásokat nem tették közzé. Az MTI közleménye szintén ideiglenes megállapodásokról és a további tárgyalásokról szólt. Pesti Hírlap, 1938. augusztus 24. Nem került nyilvánosságra, hogy Csehszlovákiával nem sikerült megegyezni a kisebbségi nyilatkozat ügyében. 45 Aristide Briand francia és Frank B. Kellog amerikai külügyminiszter kezdeményezésére 1928. augusztus 7-én Párizsban aláírt multilaterális nemzetközi egyezmény, amely törvényen kívül helyezte a háborút mint a nemzeti politika eszközét és az államközi viták békés rendezését szorgalmazta.