Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

kell hogy megelőzze egy, a társadalmi stmktúrának alapvető kérdéseit illető principiális állásfoglalás a kormány részéről. E principiális állásfoglalásnak véleményem szerint a következőket kellene tartalmaznia: 17 A magántulajdon és ennek modem gazdasági jelentkezési formája: a kapitalizmus alapján állunk. A bizottság munkája tehát nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy ne térjünk át kollektivista társadalmi vagy gazdasági berendezkedésre. 2. / A kapitalizmusnak azt a formáját tartjuk szem előtt, amely minden kizsákmányolásnak és a tőke túlsúlyának mellőzésével a keresztény életfelfogástól áthatott társadalmi rendet vallja ideáljául; tehát erős szociálpolitikai programot kíván megvalósítani anélkül, hogy az egyénnek önmaga és családja iránti felelősségét elhomályosulni engedné és anélkül, hogy a nagyobb tehetség és a nagyobb szorgalom természetes jutalmát túlságosan lefokozná és ezzel a felfelé törekvési kedvet az emberekben kiölné. 3. / A kis államok által nem járható autarchikus gondolatot elvetjük ugyan, de tudatában vagyunk annak, hogy az ország lakosságának emberséges megélhetését és évszázados kultúrájának fenntartását csak úgy lehet elérni, ha nemzetgazdasági munkánk lehetőleg sokoldalú és ha az egyes termelési ágaknak a természeti viszonyok determinálta egyensúlya és egyensúlyozott fejlődése biztosíttatik. 4. / a.) Nemzeti kultúránk tradicionális vonalát megtartani kívánjuk, s minthogy nemzeti kultúra nem képzelhető hivatott hordozóinak anyagi boldogulása nélkül, gondosan őrködünk azon, hogy a tradicionális kultúra hordozására hivatott elemek gazdasági boldogulását újonnan bevándorolt és nem-asszimilált rétegek ne veszélyeztessék. b.) A mai helyzetben a falu szellemi és anyagi kultúrája annyival elmaradt a városi mögött, hogy a falu problémáinak megoldását a városi problémák rovására is előtérbe kell helyeznünk. 5. / Magántulajdonon alapuló társadalmunk békés együttélésének előfeltétele minél több egyénnek és családnak a magántulajdonban való részeltetésc, és ennek következtében a többtermelés szempontjainak leggondosabb figyelembevétele mellett demokratikus földbirtok-politikára és a kis tőke-megtakarítások megfelelő megjelenési formáinak különös gondozására van szükség. Ennek az öt principiális

18 alapelvnek a leszögezésére szükség van azért, hogy meg ne induljon a bizottságban egy végtelen vita pl. arról, hogy nem kellene-e feláldoznunk ipamnk túlnyomó részét, s inkább parasztországgá átalakulnunk, hogy könynyebb értékesítési piacokat kapjunk a külföldön, vagy pl. hogy a szövetkezeteket ne szorítsuk-e vissza más működési terükről az önálló kereskedők javára stb. [...] A kormány a jelentéshez semmi tekintetben nem volna kötve, ez pusztán útmutatá1 A következőkben a bizottsági munka menetrendjét fejti ki. A munka végső terméke a főbizottság összefoglaló jelentése, amely a „különböző területeken mutatkozó feladatok fontossági sorrendjét és a velük járó anyagi áldozatok előre látható nagyságát megállapítja. E jelentést azután a bizottság a kormány elé terjeszti."