Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
met befolyás mellett a németektől remélhette céljai megvalósulását, ezért kereste a németek kegyeit. A szociális érzés nála különleges társadalomellenes érzéssé vált. A középosztály és az ifjúság nagy része őt követte. Elítélt belátta tévedését és jövőbeni magatartása alkalmasnak látszik arra, hogy visszavezesse a félrevezetett tömegeket a helyes útra, ezért nem hogy [sic!] visszatetszést szüljön halála, az életfogytiglani fegyház enyhe büntetésnek nem tekinthető. A demokrácia győzelmét jelentené, mert csak a gyengébb rendszerek módszere az azonnali halállal való megtorlás. Elítéltnek kegyelemben való részesítését lehetővé teszi a tárgyaláson tanúsított tévedését belátó magatartása. A fenti javaslattal szemben a Népbíróságok Országos Tanácsának többsége 3 szavazattal kettő ellenében elítéltet a legfelső kegyelemre nem ajánlotta azzal az indokolással, hogy az egyik legnagyobb háborús bűnös, aki az ország pusztulását főként okozta és akit két szempont vezetett; a féktelen érvényesülés és a zsidóság elleni gyülölet. [...] 599 Mélyen tisztelt Elnök Úr! Kegyelmi véleményem megalkotásánál (el)sősorban rá kell mutatnom az elítélt részéről elkövetett bűncselekmények különleges jogi természetére. A nagy kataklizma, amely napjainkban lefolyt, eloszlatta a háború körül a legendák és hősi mítoszok ködét. Felismerték, hogy a háború - az erőszak alkalmazása a népek által céljaik elismerésére - a népek léte, fejlődése és az emberiség fennmaradása ellen irányuló közönséges bűncselekmény, amely történelmi sorrendben mindig akkor jelentkezik, ha a népet, vagy annak egyik részét szabadságától megfosztják, akaratának nyilvánítására képtelenné teszik. A háborút tehát megelőzi a diktatúra állapota, a háborús bűncselekményeket a népellenes bűntettek. Ez szükségszerűen van így, mert a népek lelkük mélyén ösztönszerűen érzik, hogy a dolgozóknak érdekei, céljaik és szenvedéseik az egész világon azonosak és hogy azokat legjobban vállvetve, együttműködve és nem egymás pusztításával lehet megnyugtató megoldásra juttatni. A felismerés késő gyümölcseként jelentkeznek a jogfejlődésben Európa-szerte a háborús és népellenes bűncselekmények kodifikálásai. Az előadottakból folyik, hogy a hatásköri kifogás alaptalan. A háborús és népellcncs bűncselekményeket egyéb közönséges bűncselekményektől elsősorban az különbözteti meg, hogy - míg azoknál a tettes szándéka a bűncselekménynek határt szab, a tevékenységi és jogi eredményt többé-kevésbé átfogja - addig a népellenes és háborús bűncselekmények pusztító kihatásaikban határtalanok, a tevékenységi és jogi eredmény az emberiség összes kultúrjavaira, fejlődésére, jövőjére és fennmaradására is kiterjed, úgyhogy e cselekmények tárgyi súlya - a sértettek számának meghatározhatatlansága folytán - felmérhetetlen. Ezzel szemben a bűncselekmény alanyi oldalán jelentkező személyes bűnösségi körülmények figyelembe nem jöhetnek. 1 A továbbiakban Imrédy védekezését foglalja össze.
