Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
kintve attól, hogy Hitlerek háborúja egy erkölcsi érték nélküli törekvés háborúskodásává fajult, már a fenti okokból is, saját nemzetével szembeni hűtlensége miatt súlyosan kell terhelnünk a vádlottat. A háborús cselekmények mellett terhére esnek népellenes cselekményei is {éspedig nem kisebb súllyal.} Bár {ha} maga, saját személyében {bestiális cselekedetet nem is hajtott, vagy nem is hajtatott végre} , 594 tudnia kellett, hogy mindazok, akiket a jog védőbástyái közül kiemelnek, martalékává lesznek a tömegek felidézett {állatias} ösztöneinek. {Bár ezt tudnia kellett} 595 , mégis szorgalmazta egyes emberek jogfosztását, polgári és emberi jogokból való kiközösítését. Ezek elleni rendelkezések megalkotásában még abban az időben is részt vett, amikor kézzelfoghatóvá vált mindenki számára, hogy a népellenes törekvések milyen gátjukat vesztett indulatokká fajulnak. Mindezekre tekintettel az Országos Tanács a törvény által megállapított legszigorúbb büntetést, egyetértőleg az elsőbírósággal, látta helyénvalónak. A büntetés végrehajtásának módja tekintetében, figyelemmel arra, hogy az eddigi gyakorlat során különböztetés történt aszerint, hogy a vádlott, illetve elítélt cselekménye tisztán politikai fanatizmus terén mozgott-e, vagy ezen túlmenőleg közönséges, aljas indokból elkövetett bűntettekből is áll, az Országos Tanács különböztetésnek megfelelően [sic!], a halálbüntetésnek golyó által történő végrehajtását látta kiszabandónak. {Az Országos Tanács tekintettel volt arra is, hogy vádlott háborús és népellenes agitációját nem önmagában a háborús célért vagy a népellenes gyűlölet levezetéseként folytatta, hanem, amint ezt a vádlott utolsó szó jogán történt felszólalásakor kifejezésre is juttatta, a tevékenysége idején volt bel- és külpolitikai helyzetnek, az úgynevezett korszellemnek megfelelőleg a hatalom megszerzése útjának tekintette, a hatalom megszerzését pedig nem önző érdekek szolgálatában tette céljává, hanem avégett, hogy bizonyos távolabb fekvő elgondolásokat, mely elgondolások írásaiban, beszédeiben és részben kormányintézkedéseiben is megnyilvánultak, a hatalom útján megvalósíthassa. Ezek a távolabb fekvő célok, elgondolások, szociális reformok vakították el vádlottat, és egyben ezek a célok voltak azok is, melyek politikáját még munkás körökben is elfogadhatónak mutatták.} Vádlott cselekményeit az elvakultság {egy bizonyos} állapotában követte el. {Viszont őszintesége és bizonyos önzetlensége tette lehetővé, hogy a maga részére jószándékú emberek körében hívőket toborozzon és ezáltal másokat is elvakítson.} 596 Ez a szó utólagos betoldás, helyette eredetileg: „rablóbanda". 594 Helyette beszúrva: „szellemi bűnös". 595 Helyette: „Ennek ellenére". 596 A „Vádlott cselekményeit az elvakultság állapotában követte el." szövegrész kivételével a teljes bekezdés kézzel kihúzva. Ebben feltehetően az az ellentét tükröződik, ami a parasztpárti előadó bíró, dr. Szabó Mihály, és a tanács többsége között a kegyelmi javaslat kérdésében kialakult. (Lásd a köv., 13. sz. dokumentumot!) Az előadó erre a fejtegetésre építhette Imrédy kegyelmi kérvényét támogatni kívánó álláspontját, amit azonban a tanács többsége elutasított.