Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Hasonló értékelési mozzanat van az elsőbírói ítéletben Magyarországnak az anti­komintem paktumhoz való csatlakoztatásával kapcsolatban. E szerint a vádlott mint miniszterelnök 1939. évi január hó 13. napján annak ellenére csatlakoztatta Magyar­országot az antikomintem paktumhoz, hogy Oroszország kifejezetten közölte ve­lünk, miszerint a csatlakozást barátságtalan lépésnek fogja tekinteni. Ezekben a kérdésekben az Országos Tanács, anélkül, hogy előre kizártnak tekinte­né {valamely} 582 olyan cselekmény elkövethetését, amely a háború kitörése előtt okozati hatásaiban már elősegítette a későbbi háborúnak Magyarországra való kiter­jedését, {az Országos Tanács} úgy találta, hogy sem a kéthatalmi döntés elfogadása, sem az antikomintern paktumhoz való csatlakozás nem tekinthető a háború kiterjedé­sét elősegítő tevékenységnek, mert sem az első bécsi döntés idején, sem az antiko­minternhez való csatlakozás időpontjában nem volt annyira kialakult a jövendő hábo­rú kitörése és az abban részt vevő felek szempontjából a világpolitikai helyzet, hogy azt egy {olyan} kis állam miniszterelnöke, {mint a mi miniszterelnökünk, áttekint­hette} 583 volna, és az ország politikáját 584 ehhez a háborúhoz való csatlakozás {unk} szempontjai szerint, tehát {bűnös} háborús szándékkal {irányíthatta volna} 585 . {Em­lékezetes ugyanis, hogy a müncheni döntést annakidején általánosan úgy fogták fel, mint amelyik a háborús veszélyt elhárította, és viszont ebben a perben} 586 Bizonyítást nyert az elsőbíróság által helyesen megállapított tényállás szerint, hogy Oroszország utóbb az antikomintem paktumhoz való csatlakozásunkat megbocsátotta, tehát ez nem szerepelhetett 587 mint tényleges ok a német-orosz háború reánk való kiterjedésé­nek különböző okai között. Az Országos Tanács, bár nem hunyt szemet a kéthatalmi döntés kieszközlésével kapcsolatos események vizsgálatánál annak a mérhetetlen kárnak az észlelésénél, amely országunkat a kéthatalmi döntés elfogadása révén Angliával és Franciaország­gal szembeni elszigetelődése folytán és Németország befolyásának növelése követ­keztében érte, s bár észlelte azt is, hogy az antikomintem paktumhoz való csatlakozá­sunk még nagyobb veszélynek tette ki függetlenségünket Németországgal szemben, mégsem vonhatta vádlott kérdéses tetteit az ő háborús bűnösségét megállapító tevé­kenységek sorába részben már cz[en] okozati összefüggés hiányában. Az Országos Tanács elfogadva az elsőbíróság által egyébként a bizonyítékok he­lyes mérlegelésével megállapított tényállást, úgy találta, hogy a vád tárgyává tett te­vékenységben az Nr. 11. §. 1. pontjában meghatározott háborús bűnösség legelébb ott észlelhető, amikor vádlott kifejezetten a háborúban való fokozottabb részvételünk elősegítése céljából tájékoztatta 1943. év tavaszán Veesenmayer német külügyi meg­bízottat a tekintetben, hogy a Kállay-kormány kiállása a háború érdekében elégtelen. A {} közötti szövegrészek utólag kézzel kihúzva. Helyette beszúrva: értékelhette és irányíthatta. Utólagos javítás, eredetileg: „politikánkat". Helyette: „befolyásolta volna". Kézzel kihúzva. Utólagos javítás, eredetileg: „szerepelt".

Next

/
Oldalképek
Tartalom