Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

egyáltalában nem történt, minthogy mélyreható ellentétek voltak közöttünk. Nem felel meg a valóságnak, hogy szalonképessé tettük volna a nyilasokat. 1944. évi augusztus hó 8-án visszavonultam a közélettől, és vidékre költöztem. Rajniss Ferencnek a nyilas kormányban való részvétele teljesen egyéni vállalkozása volt Rajnissnak. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetséget nem én alapítottam, ahhoz csak csatlakoztam. A németek, különösen Winkelmann SS-tábornok, rosszallását fejezte ki a Jarosshoz intézett levelében a KABSZ-nál kifejtett tevékenységem miatt. KABSZ későbbi működéséért felelőssé tehető nem vagyok. A Lakatos-kománnyal szemben semmit sem tettem, sőt Vörös János vezérkari főnöknek felajánlottam szolgálataimat. A Nemzeti Szövetség nem volt Szálasiék parlamentje, az itteni felszólalásom a fegyveres pártalakulatok, különösen a pártszolgálatosok ellen irányult. A 11. §. 6. pontjával kapcsolatban előadom, hogy nem követeltem a háború kiterjesztését, hanem azt hangoztattam, hogy fel kell készülni az elkövetkező történelmi időkre. A fokozottabb erőkifejtés a védekezés megerősítésére irányult, arra, hogy távol kell tartanunk a háborút az országtól. A háborút mi védekező háborúnak tekintettük. Másoknak ide vonatkozó cikkeiért a fentiek folytán felelőssé tehető nem vagyok. Az Egyedül Vagyunk szerkesztőjével, Oláh Györggyel csak néha érintkeztem, akkor is tompítani igyekeztem a lap hangját. A zsidótörvényekre, illetőleg a zsidókérdésben tanúsított magatartásomra vonatkozólag előadom, hogy a zsidók ellen nem izgattam, és a zsidókérdés megoldását abban láttam, ha szeparációt teremtünk keresztények és zsidók között. Mint közgazdasági miniszter a zsidókérdésben jelentkező antihumánus módszerek ellen felszólaltam, és e felszólalásom következtében koronatanács is foglalkozott a deportálások ügyével. Az eredmény hamarosan létrejött, mert a további deportálások megszűntek. E tekintetben utalok a Jaross-per irataira.

574 13. §. 5. pontjával

575 kapcsolatban előadom, hogy az c szakaszban megkívánt precíz adatokat nem szolgáltattam. Az én közléseim a még fellelhető élelmiszerfeleslcgekre, a hadsereg hiányos felszerelésére vonatkoztak, amelyeket mindenki tudott. Nem mentem túl azon a határon, amely egy szövetséges külföldi hatalom polgárával szemben megtehető. Minden a fennálló állapotok megváltoztatását előidézhető erőszakos lépéstől óvtam Veesenmayert, mert az a magyar közvéleménynél visszatetszést keltett. Kijelentettem, hogy mindenféle esetleges változás kulcsa a kormányzó kezében van. A felajánlott miniszterelnökség elfogadása kérdésében is csak a kormányzónál tett audiencia után nyilatkoztam. Hogy szuverenitásunk sérelme ellenére kormányalakításra vállalkoztunk, az csak a két rossz közötti választás lehetett. Ismeretes ugyanis, hogy Hitler román megszállással fenyegette meg Horthyt. Tehát választani kellett, melyiket tartjuk kisebb rossznak. Lehet, hogy tévedtünk, de a közvé574 Lásd Az Endrc-Baky-Jaross per ... 575 Az 1943 őszi Szentinnay-féle vacsorára vonatkozó vádpont.