Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

VÁDLOTT észrevételére rendeletekre részben nem emlékszik, részben pedig azok az akkori adott helyzet rendezéséhez szükségesek voltak. A felvilágosítás és az iratok felolvasása után tanácsvezető a Bp. 436. §. 4. bek. szerint megfelelően alkalmazandó 421. §. 1. bek. értelmében felhívja a feleket indítványaik és előterjesztéseik megtételére. VÉDŐ fellebbezését részletesen indokolja: A Nbr. 13. §. 5. pontban foglalt vád miatt-minthogy ezt a vádat az elsőbírói tárgyaláson szabályellenesen a politikai ügyész emelte, és azt a népügyész csak harmadnap tette magáévá - bejelentett alaki semmiségi okokat továbbra is fenntartja. Véleménye szerint vádlott ellen a 11. §.4. pontjában írt cselekmény miatt emelt vád legfeljebb mint a 17. §. 3. pontja szerinti cselekmény

568 állna meg. A 11. §. 6. pontjában körülírt vád

569 csak azokra a cikkekre állapítható meg, illetőleg a vádlott csak azokért a cikkekért vonható felelősségre, amelyeket valóban ő írt, amit Oláh György vagy mások írtak azokért nem. A többi vádpont alól vádlott felmentendő lett volna. A fentiek alapján az elsőbírói ítélet megváltoztatását és határozott tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását kéri. NÉPFÖÜGYÉSZ-HELYETTES észrevételeit lényegében a következőképp adja elő: A népügyész által bejelentett alaki jogorvoslatot nem kívánja fenntartani. Vádlottnak minden cselekménye, magatartása a háborúba lépést, illetőleg háború fokozottabb mértékben való folytatását célozta. Ez látható a kéthatalmi döntés elfogadásában, az antikomintern paktumhoz való csatlakozásból, valamint vádlottnak a Sztójay-kormányban közgazdasági miniszerként való belépéséből. Vádlott nem volt nemzetiszocialista, sem más irányzat híve, hanem a féktelen becsvágy vezette minden cselekedetében, és ennek érdekében feláldozott mindent, még a hazáját is. A vádlott volt az, aki a gettó gondolatát felvetette, az első zsidótörvényt megszövegezte, másodikat pedig mint miniszterelnök az országgyűlésen benyújtotta. Ő volt az, aki pártja újságjaiban a zsidókérdésben féktelen uszítást folytatta. A zsidótörvények, vádlott beszédei és cikkei, valamint közgazdasági minisztersége junktimban

570 vannak egymással. Azzal, hogy 1944. május 23. után a minisztertanácson néhány esetben a zsidókérdésben felszólalt, nem expiálja

571 népellenes tevékenységét. Kéri az elsőbírói ítélet helybenhagyását. A nyilasok hatalomra jutásának elősegítésére vonatkozó vádpontok. A 17. § 3. pontja szerint népellenes bűntettben bűnös, aki nyilvánosan népellenes vagy demokráciaellenes intézkedések meghozatalát sürgette, vagy a meghozottakat feldicsérte. 569 A közfelfogásnak a háborúba lépés, ill. annak folytatása irányában történő folyamatos és jelentős befolyásolása. 57() Összefüggésben. 571 Teszi jóvá.