Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Visszatérve az említett cllenj avaslatra: a szlovák kormány a népszavazás gondolatát elvetve, maga is döntőbíráskodást javasolt Németország és Olaszország részvételével. így jött létre 1938. évi november hó 2. napján az úgynevezett első bécsi döntés, amikor is döntőbírákul Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszterek szerepeltek. A döntést a másik két nagyhatalom: Anglia és Franciaország is tudomásul vették. Abban, hogy végül is a kérdés döntés végett nem a müncheni négyhatalom, hanem a tengelyhatalmak elé került, jelentős, döntő súlyú része volt a vádlottnak: ő volt az, aki lefújta a négyhatalmi döntést. (Gr. Teleki Pálnak X/5 alatt csatolt, s a jkv. 60. oldalán ismertetett levele.) 505 Az első bécsi döntés után - köztudomás szerint is - a vádlott beszédeiben, nyilatkozataiban azt hirdette, hogy az ország revíziós igényeinek részbeni teljesítését csak a tengelyhatalmaknak köszönheti, s ezzel olyan közhangulatot teremtett, hogy a magyarság a tengelyhatalmaknak van hálára kötelezve, és a további revíziós igények teljesítését is csak a tengelyhatalmaktól várhatja. b./ Az antikomintem szerződés egy nemzetközi egyezmény volt a Komintern (Kommunista Internacionálé) tevékenysége ellen. Eredetileg Németország és Japán kötötte meg 1936. évi november hó 25-én. Később csatlakozott hozzá: 1937. novemberben Olaszország, 1938. decemberben Mandzsukuo és 1939. áprilisban Spanyolország. Az egyezmény szövege a következő 506 : Az alulírottak arra vállalkoznak, hogy értesítik egymást a Kommunista Internacionálé tevékenységéről, megbeszélik egymással a szükséges védelmi intézkedéseket, és azokat az intézkedéseket titkos együttműködéssel viszik keresztül. Egyéb országok, amelyeknek tartós békéjét veszélyezteti a Kommunista Internacionálé romboló munkája, felkéretnek, hogy megegyezés szellemében foganatosítsanak védelmi intézkedéseket, vagy csatlakozzanak az egyezményhez. Az egyezmény 1941 novemberében jár le, de az aláírók idejében, még a határidő lejárta előtt meg fognak egyezni további együttműködésükről. Az egyezményt a lejárat előtt, 1941. november 25-én Berlinben valóban meghosszabbították, s most már tizenkét állam írta alá azt, többek között a már leigázott Belgium, Dánia, Finnország, Horvátország, Románia és Szlovákia is. Ehhez a paktumhoz csatlakozott Magyarország is 1939. évi január hó 13-án, miután a német, olasz és japán követek ezt javasolták gr. Csáky István külügyminiszternek. Ezt megelőzően, 1939. január elején Litvinov orosz külügyi népbiztos magához kérette moszkvai követünket: dr. Arnóthy-Jungerth Mihályt, és ezeket mondotta: Lásd a 319. sz. jegyzetet. 506 Lásd Ftalmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 407-411. p.
