Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy vádlott a hatalom eme magas polcán felismerhette és nyilván fel is ismerte, hogy az ország a legnehezebb politikai és gazdasági feladat előtt áll, s felismerhette azt is, hogy Gömbös Gyula és érdekcsoportja az ország sorsát végzetesen a német (Hitler az ő nemzetiszocializmusával 1933-ban került uralomra) és az olasz diktatúra oldalára igyekeznek irányítani. O, aki tudta, hogy mit jelent az angol gazdasági erő, aki ismerte és becsülte a nyugati kultúrát, láthatta és nyilván látta is, hogy az ország ( a Róma-Berlin tengelyhez való csatlakozással) a kultúra helyett a barbárság, az igazság helyett a hitszegés, az emberiség helyett a kegyetlenkedés oldalára szegődik. Tekintélye megnőtt, szavának súlya lett, az ország első gazdasági szakemberét látták benne, s ennek az ítéletnek nem utolsósorban éppen nyugati, főleg angol összeköttetései adták meg az alapot. A vádlott 1935. évi január 7-én a pénzügyminiszteri széket a Magyar Nemzeti Bank tisztségével cserélte fel. A közvélemény c változást is megelégedéssel vette tudomásul, mert ebben is annak a jelét látta, hogy a szakember a megfelelő helyre került. Közben az ország belpolitikája és külpolitikája is mindinkább jobbra tolódott. Magyarország kapcsolata a tengellyel mind szorosabb lett, a magyar feudalizmus, szövetkezve a magyar nagytőkével, ehhez az irányhoz csatlakozott, mert a maga fenyegetett, elavult rendszerének védelmét is ettől az embertelen és lelkiismeretlen kultúrés nemzetellenes iránytól remélte. Gömbös Gyulát halála után a miniszterelnöki székben (1936. október 10-től) Darányi Kálmán követte, s a politikai vonalvezetés változatlan maradt. A hitlerizmus hatalmának megerősödése a fenyegetésekkel és kardcsörtetésekkel elért sikerei külpolitikánk teljes német beállítottságát és a jobboldali elemek bátrabb mozgolódását vonták maguk után. Egymás után keletkeznek a nemzetiszocialista, hungarista stb. nyilas alakulatok. Szálasi Ferenc, bár nyíltan kiáll és vezérségre törekszik, a szélsőjobboldali sajtó mindinkább uszító hangot vesz fel. E törekvésekkel szemben a kormány csupán gyenge kíséletet tesz, a közvélemény a konnány tehetetlenségét, gyengeségét látja, s tudja, hogy a gyengeségének igazi oka: németbarátsága és félelme, hogy intézkedéseivel esetleg kockáztatja ezt a barátságot. A kormány ezért a komoly intézkedések foganatosítása helyett „kifogni a szelet a vitorlából" politikájához folyamodik, és megkezdődik a versenyfutás a kormány és a szélsőjobboldali elemek között Hitler barátságáért és bizalmáért. 1938. febmár 27-én a napilapokban hivatalos közlemény jelenik meg arról, hogy Darányi miniszterelnök hosszasan tárgyalt Erdmannsdorf német követtel, majd a tárgyalás után jelentést tesz a kormányzónak, és március 5-én Győrben nagyszabású programot fog bejelenteni. Európa-szerte fokozódik a feszültség, és mindenki érzi a biztosan elkövetkezendő háború előszelét. Ilyen atmoszférában tartja meg Darányi miniszterelnök győri beszédét, amelyben meglepetésszerűen bejelenti a nagy hadfelszerelési programot és a zsidókérdés megoldásának szükségességét. A kormány a nemzet közvéleménye előtt még leplezi igazi célját. A hadfelszerelést elrejti egy átfogóan körvonalazott gazdasági programban és ennek a gazdasági