Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

továbbá az idézett rendelet 15. § 1. pontjának 1. tételébe ütköző egy rendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben és az idézett rendelet 15. § 1. pontjának 2. tételébe ütköző egy rendbeli ugyancsak folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben, végül az idézett rendelet 13. § 5. pontjának 1. tételébe ütköző háborús bűntettben. A népbíróság ezért: DR. IMRÉDY BÉLA vádlottat a Nbr. 12. §-ának a./ pontja, a 14. § a./ pontja, és a 17. § a./ pontja alapján a Nbr. 3. § 7. és 8. pontjainak és az 5. §-nak felhívásával, valamint a Btk. 96. és 99. §-ainak alkalmazásával összbüntetésül kötél általi halálra mint főbüntetésre, továbbá állásvesztésre és nyugdíjának is elvesztésére, valamint a halálbüntetésnek esetleg kegyelem folytán szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatása esetére politikai jogai gyakorlatának 10 (tíz) évi felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítéli. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését az esetben a szabadságvesztés büntetés, vagy a szabadságvesztés büntetés elévülésének befejezésétől kell számítani. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az eddig felmerült, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. A népbíróság a Nbr. 52. §-a alapján elrendeli, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a budapesti Népügyészségnek, az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnak, Budapest Székesfőváros Polgármesterének, Budapest Székesfőváros Központi Választmányának, a Budapesti Lakáshivatalnak, a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztályának és a Magyar Miniszterelnökségnek megküldessék. INDOKLÁS I. 1./ Az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M. E. sz. rendelet a népbíróság hatáskörét szabályozza. Tárgyi tekintetben a 20. § úgy rendelkezik, hogy a 11.13. 15. és 17. §-okban meghatározott bűncselekmények (az úgynevezett háborús és népellenes büntettek) feletti ítélkezés a népbíróság elé tartozik. A 3. § szerint a népbíróság jogköre kiterjed a polgári egyénekre és a fegyveres erők tagjaira, ideértve a csendőrséget és a rendőrséget is, valamint a magyar állam területén elfogott vagy a magyar államnak kiadott egyénekre, tekintet nélkül azok állampolgárságára. E két rendelkezés egybevetésével büntető eljárásjogi alapelvként megállapítható, hogy az összes háborús és népellenes bűntettesek, akár polgári, akár katonai szemé-