Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

mértékben kell felelősnek tartanunk, az átlagnál súlyosabb mértékkel kell őt mérnünk. Imrédy Béla az, akiről a Lukács-evangélium bölcs és megrendítő szava azt mondja: oltalmazzatok meg magatokat a farizeusoktól, akik hosszú köntösökben akarnak járni és szeretik a gyülekezetekben az első ülést, és a lakomákon a főhelyeket, akik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak. Ezek súlyosabb ítélet alá esnek. Imrédy Béla az a farizeus, aki súlyosabb ítélet alá esik. Súlyosabb ítélet alá esik, mert tudatosan, valóban a Biblia szavai szerint, az írástudók és farizeusok képmutatásával elárulta azt a hivatást, amelyre igenis alkalmas lett volna. A magyar közélet egyik legkiválóbb és bizonyára egyik legtisztább harcosa, Kéthly Anna, Imrédy Béláról beszélve azt mondotta: legmegbocsáthatatlanabb az én szememben az, hogy az én kezemből, aki egy életen keresztül harcoltam a halálos ítélet ellen, Imrédy Béla és az Imrédy Bélák kiütötték ennek a harcnak a fegyverét. A törvényben kodifikált legsúlyosabb büntetésnél súlyosabb büntetést kell Imrédy Bélára kérnem. Azt, aki nemzete és népe árulója lett, aki ezt az országot történelme legmélyebb szakadékába zúdította, bélyegezze meg a magyar nép bírósága az egész világ előtt, s ítéletével közösítse ki ennek a nemzetnek testéből. Kiáltsa világgá a népbíróság ítélete, hogy nem a dolgozó magyar nép és nem a magyar nemzet a bűnös, hanem az és azok, akik a humánum, a kultúra és emberi erkölcs elárulása után gyalázatosan áruba bocsátották magát az egész magyar nemzetet. Ez Imrédy Béla és a hozzászegődött lakájok bűne. ítéljen felettük a magyar nép bírósága bűnükhöz méltó mértékben. (Viharos taps.) KÁLDI ISTVÁN HIVATALBÓL KIRENDELT VÉDŐ hangoztatta, nem vállalkozhatott arra, hogy védőbeszédével valakit kihúzzon a felelősség alól vagy fehérre mosson, ügyvédi esküje azonban kötelezi arra, hogy megvilágítsa. Ez a per túlnőtt a szokásos perek keretén. A történtek megítélésénél bizonyos időbeli távlatra van szükség — a történelem 25 évet ír elő, hogy egy lepergett eseményt és annak szereplőit elbírálhassuk, ebben az esetben pedig alig néhány hónappal ezelőtti események képviselője áll a bíróság előtt. Kétségtelen, hogy az eljövendő nemzedék újra ítéletet mond a mostani ítélet felett, s megvizsgálja, vajon az elődök elfogultságtól mentes ítéletet hoztak-e. Azt vallom, hogy a nép és a gazdasági erők szerepe döntő és Imrédy Bélát is ezek az erők dobták ki a maga sodrából. A korszak dobja ki vezetőit és nem a vezetők alakítják a korszakot. Hitler nemzetiszocializmusa elfajzott és milliók temetőjévé vált, a demokrácia most mond ítéletet felette. Imrédy nemzetinek és szocialistának vallotta magát, de nem Hitler-féle nemzetiszocialistának. A kettő között alapvető különbségek vannak. A német nemzetiszocializmus a világ járomba hajtásában csúcsosodott ki, a német faj felsőbbrendűségét állította, Imrédy ezzel szemben nemzeti alapon állott, a magyar nép önállóságát hirdette, szociális elveket akart megvalósítani. Nemzeti elvekből fakadt az integritás visszaállítására irányuló küzdelem, és szociális felfogásából fakadt az akkori időknek megfelelő földreformtervezet. Amidőn Imrédy Béla nemzeti és szociális alapon állott, ez már magában szembefordulást jelentett a nemzetiszocializ-