Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

bíróság elé állítani. Ebben a háborúban nagyon kevés boldog népe volt Európának. Ott van a francia nép, amely szintén rengeteget szenvedett e háborúban és amely nagyjában és egészében igazán szemben állott a német imperializmussal és a nácizmussal, még a francia nép is kénytelen volt Lavait és társait büntetőbíróság elé állítani. Ott vannak a norvégek, nekik is megvolt a Quislingjük, akit bíróság elé kellett állítani, és mindenütt Európában megvoltak az úgynevezett kooperálok, együttműködők, akiknek ténykedésével szemben a háború befejezése után nincs más megoldás, mint a törvényszék ítélete. Ennek magyarázata az a gyalázatos módszer, amellyel Hitler és vezérkara ezt a háborút lefolytatta. Hitler és vezérkara az ,,ötödik hadoszlop"pionírjait mindenütt iparkodott elhelyezni, és belülről igyekezett megrothasztani a népek ellenálló szellemét és töretlen lelkét, és amikor a háború a határokhoz ért, ejtőernyőseit ledobta egyes népek nagy ipari és kereskedelmi gócpontjaira, hogy mindenütt megtalálja a maga belső támogatóit. Ezeket a saját népükkel szembeforduló árulókat megtették a nemzeti szocializmus elvi harcosainak, és megadták nekik azt a külső díszt, hogy mint „ eszmék harcosai " léphessenek fel saját népükkel szemben akkor, amikor tulajdonképpen a világtörténelem legutolsó, leggyalázatosabb és legmegvetendőbb árulói voltak. Még egy érdekes jelensége van a háború befejezésének. S ez az, hogy még azok a népek is, amelyeket valóban a boldog népek közé soroltak, és amelyek ünnepelhetik a maguk vezetőit, még azok a népek sem tudják maradéktalanul ünnepelni a győztes vezetőket. Gondoljunk csak arra, hogy Churchillt, aki az angol világbirodalmat legnehezebb helyzetéből mentette meg, aki valósággal Anglia második honalapítójának tekinthető, a legelső demokratikus választások alkalmával saját népe kisebbségbe hozta. Ennek az a magyarázata, hogy a civilizáció messze meghaladta a kultúrát, hogy a kémia, fizika és a kettő világán felépülő technikai tudás messzire előre száguldott, miközben a filozófia tulajdonképpen megállt Kant bölcseletével, s az új szellemi irányzatok azóta stagnálást jelentenek Európában. A tanácselnök úr kapott egy levelet. Azt mondja ez a levél, hogy voltak ebben a háborúban együttműködő és ellenálló népek. Magyarország az együttműködő népek közé tartozott, mert itt nem volt komoly ellenállási mozgalom és a magyar nép nagyjában és egészében odaadta magát a németek háborújának, nincs tehát háborús bűnös és nincs bíró a nép kebelén belül, mert mindnyájan egyforma bűnösök vagyunk a háborúért. Amerikában erre a levélre azt mondanák, hogy egy ember az utcáról írta, én azonban tovább megyek és azt mondom, ez a megszervezett reakció szava volt. A magyar nép nem volt háborús bűnös. A magyar nép a maga egészében kezdettől fogva elutasította a német nemzeti szocializmushoz mint világnézethez való csatlakozást és elutasította a németek háborújához való csatlakozás gondolatát is. Én is eljutottam egészen a Don partjáig. Számtalanszor volt alkalmam a honvédek beszélgetését meghallgatni, amikor azok azt hitték, hogy nem hallja őket senki sem. A refrén minden alkalommal az volt, hogy ez Hitler háborúja, nem a mi háborúnk, nekünk ehhez semmi közünk, vigyenek minket haza, nekünk itt semmi keresnivalónk, az