Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
mélyes kezdeményezésemnek volt köszönhető, hogy a német megszállás rövid időn belül úgyszólván a minimumra szállott le. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Amikor vádlottat gazdasági csúcsminiszternek ajánlotta, a vádlott tisztában volt-e azzal, hogy ezzel milyen célt szolgál? VEESENMAYER: Amikor azt az ajánlatot tettem, hogy a vádlottat gazdasági csúcsminiszterré nevezzék ki, ő aggályokat mutatott. Mégpedig nemcsak a március 19-i megszállással kapcsolatban, hanem egyéb, az ország szuverenitását sértő események miatt is. Általában 1944 első felében két elvi kérdés képezte a vita tárgyát: Magyarország intenzívebb gazdasági bevetése és intenzívebb háborús bevetése. A vádlottnak is tisztában kellett azzal lennie, hogy gazdasági miniszterségével milyen célt szolgál. Voltak előzetes megbeszélések arra nézve, hogy ő hajlandó-e vállalni ezt a tárcát, mire ő hajlandóságot mutatott, bár bizonyos aggályoknak adott kifejezést. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Kapott-e Ön tiltakozást a magyar kormánytól a zsidó deportálások ellen? VEESENMAYER: A zsidók deportálása miatt a magyar konnány részéről én nem kaptam tiltakozást, mert már megelőzően közöltem Sztójayval, hogy e kérdésben nem vagyok illetékes, az én „vezéri utasításom"-ban a zsidókérdés kifejezetten ki volt véve az én ügyintéző körömből, 456 ennek következtében nem fordultak hozzám. Védő kérdésére: A Szentirmay-féle vacsorán elhangzott beszélgetés és az 1944. évi március 19-i német megszállás között összefüggést nem látok. Én ana felhatalmazást, hogy a vádlottat javasoljam miniszterelnöknek, Salzburgból való elutazásom napján, tehát március 18-án este 8 órakor, az elutazás pillanatában kaptam. KÁLDI ISTVÁN VÉDŐ: Igaz-e, hogy vádlott március 20-án reggel felhívta Önt és felkérte, hogy Kállay letartóztatásától álljanak el? VEESENMAYER: Ana, hogy 1944. március 20-án reggel a vádlott telefonon felhívott és felkért volna, hogy Kállay letartóztatásától álljunk el, azt felelhetem: valószínű, hogy valami hasonló történt. Az bizonyos, hogy Imrédy kiállott Kállayért. Ez igen korán, reggel 7-1/2 8 órakor történt. Azt, hogy a kormányzó bizonyos presszió alá került, én egyidejűleg tudtam meg, mert amikor a konnányzó Salzburgban volt, én is ott voltam. Bár nem vettem részt a megbeszéléseken, de anól hallottam, hogy a hangulat meglehetősen feszült. KÁLDI ISTVÁN VÉDŐ: Kifejezetten mondótla-e a vádlott, hogy minden erőszakos lépést helytelennek tartana? Veesenmayer 1944. március 20-án kelt és Hitler által aláírt meghatalmazása szerint „ ... az SS és a rendőrség német erőkkel végrehajtandó magyarországi feladatainak ellátására - elsősorban a zsidókérdés rendőrségi vonatkozásaiban - a birodalom teljhatalmú megbízottjának törzséhez nyer beosztást egy magasabb SS- és rendőrségi vezető, aki a megbízott politikai utasításai szerint jár el". Wilhelmstrasse ... 592-1. sz. dokumentum 789. p. Politikailag tehát a zsidóellenes intézkedések is Veesenmayer hatáskörébe tartoztak. Az említett magasabb SS- és rendőrvezető (Höherer SS- und Polizeiführer in Ungarn) Winkelmann volt, aki 1944. március 31-től 1945 áprilisáig töltötte be ezt a tisztséget.
