Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

SZÁLASI: 1944. október 16-a után én személyesen beszéltem Rajniss Ferenccel a tárcavállalás kérdésében, ö el is fogadta. Most nem tudom, hogy a pártját előzőleg megkérdezte-e, de én feltételeztem, hogy valószínűleg a párt vezetősége is tudni fog róla. Ő mint a Magyar Megújulás Pártjának prominens tagja szerepelt. Bíró Mihály népbíró kérdésére: Én 1944. április 3-án tudtam meg Veesenmayertől személyesen és hivatalosan, hogy nemcsak követ, hanem megbízott is, így a politikai pártokkal is felvehette az érintkezést. BÍRÓ MIHÁLYNÉPBÍRÓ: Ön és a vádlott között volt valami ellentét? SZÁLASI: A vádlott és köztem politikai ellentét állott és áll most is fenn a politikai kibontakozás és az ideológiai felfogás különbsége miatt, máskülönben társadalmilag nem érintkeztünk. SZÉLL JENŐ NÉPBÍRÓ: A Nemzeti Szövetségnek ön volt a kezdeményezője? SZÁLASI: A Nemzeti Szövetség megalakulásának az volt a célja, hogy a minden­kori kormányokat az alkotmány adta keretek között tartsa és a nemzetközi szerződé­sek kötelezettségeinek betartására szorítsa. Idetartozott az is, hogy a kormányzó és a parlament egyetértésben döntsön. A Nemzeti Szövetség későbbi ülésein én nem vet­tem részt, csak Szöllősi referált nekem az ott történtekről, de lényeges dolgokról nem tudtam. SZÉLL JENŐ NÉPBÍRÓ: A zsidókérdésben további intézkedéseket tettek? SZÁLASI: A zsidókérdéssel 1944. november 17-től kezdve egyáltalán nem foglal­koztam, mert ekkor én az irányelveket lerögzítettem 422 és Vájna Gábor belügymi­niszternek teljhatalmú megbízást adtam e tekintetben. Egyébként tudtommal akkor, amikor hatókörünk a Dunántúlra korlátozódott, itten a zsidókérdésben nem történt semmi intézkedés. Népügyész kérdésére: A Waltonnal történt beszélgetésünknél csupán Budinszky László voltjelen, Csia Sándor azonban nem. Én Csiának később, már nem tudom, milyen körülmények kö­zött, mondottam el ezt a beszélgetést. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Imrédyt Ön meggyőződéses nemzetiszocialistának is­merte vagy olyan embernek, aki hatalmi céljai érdekében csak megjátszotta a nemze­tiszocialistát? SZÁLASI: Én a vádlottat sohasem tartottam nemzetiszocialistának. Ideológiailag távol feküdt. Nekem inkább az volt az érzésem, hogy eszközt lát a nemzetiszocializ­musban abból a szempontból, hogy hatalmi céljait elérve a nemzeten valamiképpen segíteni tudjon. TANÁCSVEZETÖ BÍRÓ a Bp. 307. §-a értelmében a tanú elé tárja a népügyészségen tett vallomását. " Szálasi a zsidókérdés „megoldása" végett a fővárosi, még életben lévő zsidóságot hat kategóriába so­rolta: 1. külföldi védlevéllel rendelkezők; 2. „kölcsönzsidók", akiket németországi munkára szánt; 3. a gettóba zarándok; 4. kivételezettek; 5. zsidó származású egyházi személyek; 6. külföldi állampolgárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom