Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 309. § 5. bekezdése alapján elrendeli dr. Walton Ágos­ton és dr. Gera József tanúk szembesítését, arra a ténykörülményre vonatkozólag, ho­gyan közvetíthette Gera József dr. a Szálasi és Walton találkozását, holott Gera Jó­zsef dr. abban az időpontban nem is volt Budapesten. WALTON: Én valóban 1944 április legelején beszéltem Szálasival. Úgy emlékez­tem, hogy Gerához fordultam mint sógoromhoz, de ha ő nem így emlékszik, akkor Budinszkyhoz. Budinszkyt én jól ismertem, mert évfolyamtársam volt. Azt nem tu­dom megmondani, hogy Szálasi kinek a társaságában fogadott, valaki ott volt vagy Henney vagy Csia. GERA: Én április elején nem lehettem ott, mert nem tartózkodtam Budapesten. A szembesítés után népügyész kérdésére: A népügyészségi vallomásomnak azt a kitételét, hogy „a magyar kibontakozás csak német támogatással érhető el", 407 nem tartom fenn. Nem tudom, hogy került ez a kitétel bele, tehát megállok ott, hogy Imrédy Béla olyan választ adott Veesenmayer követnek arra a kérdésére, hogy a magyar kibontakozás német segítség nélkül is meg­valósítható-e vagy sem, hogy nem. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ ezután a Bp. 307. §-a értelmében tanú elé tárja a népügyész­ségi vallomását. GERA: Azt a már fentebb előadott változtatással tartom fenn. Vádlott a tanács vezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdésében foglalt figyelmeztetés után a tanú vallomására nem tesz észrevételt. A népügyész kéri, a védő megokoltan ellenzi a tanú megesketését. A népbíróság halk tanácskozásban meghozza, tanácsvezető bíró kihirdeti az alábbi végzést: A népbíróság a Bp. 311. § 1. bekezdése értelmében a tanú megesketését törvényes akadály hiányában elrendeli. Védő semmisségi okot jelöl meg a Bp. 384. § 9. pontja alapján. Tanú a Bp. 217. § 3. bekezdésében történt ismételt figyelmeztetés után az esküt az előírt módon letette. Belép dr. Rassay Károly, 59 éves, orsovai születésű, budapesti (II. Bolyai u. 9. sz.) la­kos, nyugalmazott államtitkár, nős, érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-nak 2. bekezdé­sében foglalt törvényes figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást: RASSAY: Ha jól emlékszem, azokat a jegyzeteket, amelyeket ügyészi felhívásra készítettem 408 és benyújtottam, azzal kezdtem, hogy a vádlottat 1932-ben ismertem meg. 1932-ben ő lett a Gömbös-kormány pénzügyminisztere, megelőzőleg nagy re­noméja volt és mint pénzügyminiszter - mondhatni - konzervatív politikát folytatott. BFL XXV.l.a. 3953/1945. 110. p. Lásd 3. sz. dokumentum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom