Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Veesenmayer előtt bolondnak, Kállayt és Keresztes-Fischert pedig csalóknak minősítette. A vádlott és Veesenmayer közötti beszélgetésről annyit mondottam el Szálasinak is, amiről most beszámoltam. Úgy emlékszem, hogy az Andrássy út 60-ban Szálasin kívül jelen volt Csia Sándor, talán Gera József is, de erre határozottan nem emlékszem. Lehet, hogy Szálasi engem az ő társaságukban fogadott és végighallgatták a beszélgetésünket. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 309. § 5. bekezdése 405 alapján elrendeli dr. Csia Sándor és dr. Walton Ágoston tanúknak a szembesítését. Ennek során [sic!] CSIA: Megmaradok azon állításom mellett, hogy nem emlékszem vissza, vajon jelen voltam-e a Szálasi és Walton beszélgetésénél, vagy pedig csak Szálasitól hallottam. Mindenesetre úgy rögződött meg bennem, miszerint Szálasinak a tanú azt mondotta, hogy Veesenmayer két kérdést tett fel Szentirmayéknál. Az egyik, hogy belpolitikai átváltozás lehetséges-e, a másik: együttműködésről Szálasi és Imrédy között lehet-e szó. Imrédy mindkettőre nemmel válaszolt. Az kétségtelen, hogy ezt vagy közvetlenül a tanútól, vagy pedig Szálasitól hallottam. WALTON: Ismét csak azt mondhatom, hogy emlékezetem szerint Csia is ott volt Szálasi szobájában, és én Szálasinak egyebet a már előadottakon kívül nem mondottam, nem is mondhattam, mert a szóban forgó vacsorán az én közvetlen tapasztalatom szerint Magyarország gazdasági helyzetéről vagy belpolitikai átalakításáról egyáltalán nem volt szó, csupán Veesenmayer ismertette a német általános katonai helyzetet. Igyekezett a jelenlevő társaságot meggyőzni a katonai helyzet optimisztikus állásáról. A szembesítés eredménytelen. Dr. Hegyháti István népbíró kérdésére: Veesenmayert nekem talán két hónappal a vacsora előtt mutatták be, és azt mondották, hogy ő egy előkelő német úr, aki diplomáciai szolgálatban áll. Nem találtam semmi feltűnőt abban, hogy a magyar és német urak összejönnek vacsorázni és vacsora után aktuális témáról: a háborúról beszélgetnek. Népügyész kérdésére: Én Szálasival Veesenmayer felkérésére kerestem kapcsolatot akkor, amikor a vallomásom tárgyául szolgáló beszélgetés az Andrássy út 60-ban elhangzott. Ugyanis a Sztójay-kormány megalakulásakor a német követ vacsorát adott, amelyen én is megjelentem. Itt Veesenmayer félrehívott engem, közölte, hogy olyan információja van, amely szerint nekem Szálasi közvetlen környezetével rokoni összeköttetésem van. Gera József ti. a másodági sógorom, és ő volt akkor Szálasinak a pártban a helyettese. Kért arra, hogy vállaljam cl egy üzenetének Szálasihoz juttatását. Előadta, hogy a német megszállás alkalmából a Nyilaskeresztes Párt részéről tüntetések voltak részben Szálasi mellett, részben a német katonaalakulatok ellen, és ő ebben az ügyben szerct„Ha a vádlott és a tanúk, vagy a tanúk egymás között valamely lényeges körülményre nézve eltérő vallomást tesznek, szembesítésük cszközlendő."
