Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
ha a Felsőház plénuma ugyancsak leszavazná ezt a törvényjavaslatot, akkor ő éppen a törvény exponáltsága folytán kénytelen lenne lemondani, ezt káosz követné, és attól lehet tartani, hogy jobboldali radikális csoportok veszik át a hatalmat. Ez a presszió hatott, de azok, akik a Felsőház bizottságában foglaltak helyet, nem mentek el az ülésre, nehogy saját magukat dezavuálják, és az így menedzselt Felsőház a presszió hatása alatt megszavazta a törvényt. Hogy ebben a törvényjavaslatban, illetve törvényben mennyire a politika volt a motorikus erő, azt igazolják azok a körülmények, melyeket előadni kívánok: Egy közel nyolc évtizedes vállalattól ingyen vitték el a gépeket azzal, hogy azokra szüksége van az államnak. A gépek azonban még ma is ott fekszenek Kisperkátán felhasználatlanul. Amikor fivérem révén vádlottnak azt az előterjesztést tettük, hogy lemondván kártérítési jogunkról, csak azt kívánjuk, hagyják meg a gépeket együtt a gyártelepen, mert esetleg eljön az idő, amikor másra fel lehet használni azokat, vádlott kérésünk teljesítése elől kitért azzal, hogy ő személy szerint hajlik a megoldás felé, de a jobboldali radikális képviselők ebből nehézséget csinálnak. Felteszem, hogy akkor jobboldali radikális csoport alatt az úgynevezett „Cs"-csoportot értette. így látott napvilágot ez a törvény, amelyre azt mondhatnám, politikai ideológiának volt a szüleménye, hiszen maga az a tény, hogy Turvölgyi Albertre, a hírhedt Szálasi kormánybiztosra bízták a szerkesztését, és ő is volt a pénzügyminiszter tanácsadója ebben az ügyben, azt hiszem eléggé rámutat arra, hogy itt nem a gazdasági megfontolás volt a törvényjavaslat elsőrendű forrása, hanem egy politikai népszerűsítés a jobboldal felé. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Mit tud ön arról, hogy a vádlottnak mikor és mi okokból következett be pálfordulása az angol orientációról a német vonalra való átállásra? FELLNER: Vádlott 1938-ig kizárólag gazdasági szakember volt, akinek nemcsak itt, hanem nemzetközi viszonylatban is presztízse volt, és valóban hivatott volt arra, hogy a gazdasági életben vezető szerepet töltsön be. Amikor azután ott hagyta a gazdasági életet és politikus lett, akkor az események hatottak rá és talán bizonyos jobboldali hullámok találtak benne visszhangra. Azt hiszem azonban, ha valaki elindul egy úton és lejtőre jut, akkor maga sem tudja megmondani, mikor jut még lejjebb. A dolog természete az, hogy ha az ember lejtőre jut, mindig mélyebbre csúszik le. Fekete Károly népbíró kérdésére: Úgy emlékszem, hogy a Képviselőházban Rassay Károly szólalt fel a szesztörvény javaslata ellen. 397 Vádlott kérdésére: A népügyészségen tett vallomásomról készült jegyzőkönyvben 398 foglalt azon kijelentésem, mely szerint, amennyiben a Felsőház vádlott intencióinak megfelelően nem szavazza meg a törvényt, úgy kénytelen lesz lemondani és a hatalmat elkerülhetetlenül a nyilasok kezébe letenni, ez utóbbi kifejezés tekintetében talán pongyola foRassay felszólalása 1938. június 23-án hangzott el. KN 1935-1940. XX. kötet 75-78. p. BFL XXV. 1 .a 3953/1945. 76-80. p.
