Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
A népbíróság halk tanácskozásban meghozta, tanácsvezető bíró kihirdette, az alábbi végzést: A népbíróság Illyés Gyula tanúkénti kihallgatását mellőzi, elrendeli Bäsch Ferenc tanúkénti kihallgatását. A tárgyalást félbeszakítja azzal, hogy azt 1945. évi november 17. napján de. 8 órakor ugyanezen helyen fogja folytatni. [...] A tárgyalás negyedik napja 1945. november 17. Tanácsvezető bíró a Bp. 301. § szerint az ügy rövid megjelölésével a tárgyalást megnyitja, a hallgatóságot megfelelően figyelmezteti és megállapítja, hogy a bíróság tagjaiban változás nem állott be és a pótbírák is ugyanazok, mint előző nap, megállapítja továbbá, hogy a megidézettek megjelentek, illetve a fogva levő tanúkat előállították. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ közli, hogy a tegnapi napról elmaradt Rátz Jenő tanúkihallgatása a mai napon foganatosíttatik, valamint, hogy Kelecsényi Elek honvéd alezredes nála jelentkezett, és tanúkénti kihallgatását kérte arra a ténykörülményre vonatkozóan, hogy ő, mint arany vitézségi éremmel kitüntetett katona, a vádlottnál miniszterelnöksége idején eljárt a kitüntetett katonáknak a zsidótörvények alól leendő mentesítése érdekében, vádlott azonban kérését elutasítja. Tanácsvezető bíró közli, hogy nevezettet a mai napra tanúként a Bp. 306. § 3. bekezdésében foglalt joga alapján megidézte. A népbíróság halk tanácskozásban meghozta, tanácsvezető bíró nyilvánosan kihirdette az alábbi végzést: A népbíróság Kelecsényi Elek tanú kihallgatását elrendeli, és azt a mai napon fogja foganatosítani. Tudomásul vették. Tanácsvezető bíró közli továbbá a bírósággal, hogy olyan iratok kerültek hozzá, amelyeket a vádlottól foglaltak le, és amelyek a vádlott személyi levelezései 377 . A szóban forgó iratokat azzal a figyelmeztetéssel nyújtja át a vádlottnak, hogy azokat folyó hó 19. napjáig áttanulmányozás végett rendelkezésére bocsátja. A népbíróság folytatja a bizonyítás felvételét. Zömmel Imrédy származására vonatkozó okmányok másolatairól, valamint fontos politikai levelek, feljegyzések, memorandumok fogalmazványairól, másolati példányairól van szó. A rendelkezésünkre álló peranyagban ezek az iratok ma már nem különíthetők el egyértelműen az egyéb forrásokból előkerült bizonyítékoktól, és jegyzék sem található róluk. A III. fejezetben közölt dokumentumok közül valószínűsíthetően ebből az anyagból származnak a 1., 2., 4., 6., 7., 9., 10., 11., 15. szám alattiak.
