Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
akkori hűvös viszonyra tekintettel Erdmannsdorff követ hivatalos lépést tett volna az irányban, hogy vádlott maradjon miniszterelnök. Veesenmayer beszélgetései során soha sem tett említést arról, hogy a március 19-i lépés vádlott tanácsára vagy sugalmazására történt volna. IMRÉDY: Milyen volt a kapcsolat Ön szerint a nyilaskeresztes párt és közöttem közgazdasági miniszterségem alatt? SZTÓJAY: Úgy tudom, hogy a Szálasi-párttal közgazdasági minisztersége idején semmiféle viszonya nem volt, mert éppen a vádlott állandóan Szálasi ellen foglalt nálam állást. Tanácsvezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdése értelmében a vádlotthoz intézett kérdésre vádlott a tanú vallomására észrevételt nem tett. A népbíróság a tanú megesketését indítvány hiányában a Bp. 311. § 2. bekezdése értelmében mellőzi. Belép Kunder Antal, 45 éves, nagykárolyi születésű, budapesti, (Mányoki út 14. sz.) lakos, róm. kat. vallású, nős, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter foglalkozású, jelenleg háborús bűntett miatt a budapesti népügyészség fogházában előzetes letartóztatásban levő érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-ának 2. bekezdésének és a Bp. 208. §-nak megfelelő figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást: KUNDER: Vádlottat 1932-ben ismertem meg, amikor Gömbös Gyula mellett teljesítettem szolgálatot. Vádlott ebben az időben lett pénzügyminiszter. Amikor vádlott később miniszterelnöki megbízást kapott, kereskedelmi államtitkárnak hívott meg engem. A német nemzetiszocializmus nagyobb mértékben az Anschluss után kezdett érvényesülni Magyarországon, ami elsősorban a zsidókérdés kiélezésében, továbbá bizonyos szociális reformok tekintetében nyilvánult meg. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Szóval a zsidókérdésben jelentkezelt nálunk a német nemzetiszocializmus? KUNDER: Nem véletlen folytán, hanem a német nyomás hatása alatt született meg 1938-ban az első zsidótörvény, mert természetes dolog, hogy egy nagyobb hatalom kisugározza a maga eszméit kisebb országokra. Hitler 1932-ben került uralomra 3 6 és 1938-ig ez a kisugárzás kisebb mértékben jelentkezett, mint az Anschluss után, mert Ausztria ott állott a két ország között falként. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Svájc felé miért nem ment ez a sugárzás? De ott volt a másodikzsidótörvény. Ez mi volt? KUNDER: Hogy ez a kisugárzás Svájc felé miért nem érvényesült, annak az a magyarázata, mert nálunk azt jobban provokálták, gondolok itt Magyarország helyzetére a zsidókérdés szempontjából. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki birodalmi kancellárnak Hindenburg államelnök.
