Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
1934-ben az akkori német hadügyminiszter elvitt Hitlerhez, aki egyes érdekes és fontos kérdések mellett határozott panaszokat adott elő a magyarországi német kisebbségnek kezelése miatt, megemlítvén azt, hogy a szomszédos államokban levő németség helyzete kielégítő, kérik - mivel az itteni német kisebbség főleg kulturális tekintetben van visszamaradva - változtatás eszközlését. Ezek a panaszok végig fennállottak, még a Volksbund megalapítása után is. Azt óhajtották, hogy Magyarországon hasonló helyzet teremtessék, mint Szlovákiában vagy Horvátországban, vagyis német államtitkárságot akartak és ezzel kapcsolatban bizonyos intézkedéseket. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Ön szerint a Volksbund Németországból kapta az utasításokat? SZTÓJAY: Az én megítélésem szerint a magyarországi Volksbundnak mindenesetre erős kapcsolata volt Németországgal, hogy utasításokat mennyiben kapott, azt nem tudom bizonyítani. Felfogásom az volt, hogy német példa szerint jár cl. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Hogyan került sor a belvedere-i négyhatalmi döntésre? Önnek mint berlini követnek tudnia kellett egyet s mást erről. SZTÓJAY: 1938-ban a cseh válsággal kapcsolatban utasítást kaptam a magyar kormánytól, jobban mondva közvetlenül Kánya külügyminisztertől, hogy bírjam rá a német kormányt, vállalja el a döntőbíróságot, a római követ pedig utasítást kapott, hogy az olasz kormányt bírja erre rá. Én meg is tettem a megfelelő lépést, a római követ ugyanígy. Tény az, hogy a németek részéről vádlottal szemben megnyilvánult hidegség idővel fokozatosan megváltozott, ami szerintem belpolitikai szereplésére vezethető vissza. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Magyarországnak az antikomintern paktumhoz való csatlakozása német kezdeményezésre történt? SZTÓJAY: Az antikomintern paktumhoz való csatlakozása Magyarországnak német kezdeményező lépésre történt, tudtommal c javaslatot az itteni német követ, Erdmannsdorff adta elő. Hogy a magyar kormány hogy fogta ezt fel, azt nem tudom. Odakint Berlinben úgy tekintették, mint egy olyan államokhoz való csatlakozást, melyek védekeztek, és amelyeknek világnézeti felfogása hasonló volt. Ennek a szövetségnek akkor inkább békés, mint háborús színezete volt. Kállay miniszterelnöksége idején kezembe került egy csomó irat, melyeket maga a miniszterelnök adott át nekem. Bizonyos német nyelvű jelentések voltak ezek, amelyek az itteni viszonyokról szóltak. Kállay ezeket tudtommal Münchenből kapta valamilyen úton, melyet nem közölt velem. Bizalmi emberek jelentései voltak ezek, melyekben Magyarország a legborzasztóbb színekben volt feltüntetve. Kihangsúlyozást nyert ezekben az iratokban, hogy fel kell forgatni a tisztikart és a tisztviselői kart is, mert mindenki korrupt. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: [...] Nem hozta összefüggésbe Veesenmayer korábbi látogatásával azt a tényt, hogy március 19-én őt nevezték ki követté? Werner von Blomberg gyalogsági tábornok.
