Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

1943-ban Hitler magához hívta a kormányzót azzal a kifejezett meghagyással, hogy Kállay ne jöjjön vele. Kállay nem is ment. Kint szemrehányásokat tett Hitler a kormányzónak és azt mondta: „Kállay muss weg, sofort weg."

356 A kormányzó ezt visszautasította azzal, hogy Kállay neki nemcsak miniszterelnöke, de személyes barátja is, esze ágában sincs elküldeni, és különben is ő alkotmányos kormányzó, Magyarországon egészen más elvek szerint kormányoznak, és megtagadta a zsidók deportálását is. Hitler élesen kikelt, hogy Magyarország az egyedüli állam, amely ennyire ellenszegül neki, és hivatkozott Finnországra, ahol csupán 6 000 zsidó van, és ezek mégis befolyást gyakorolnak a közvéleményre, ő tehát nem fog addig nyugodni, amíg a zsidókérdés elintézést nem nyer. A konnányzó azt mondotta, hogy a zsidók eltávolítása a gazdasági életre katasztrófát jelentene, Ö ezt a leghatározottabban visszautasítja, és különben is ő ilyen metódusokat nem folytat. Ilyen előzmények után került sor a kormányzónak 1944. márciusi látogatására. A kormányzó még március 15-én részt vett az operaházi előadáson. Amikor hazament, éjjel 11 órakor jelentkezett nála Jagow követ, és átadott neki Hitlertől egy levelet, melyben Hitler exkuzálta magát, hogy a kormányzónak többszöri levelére nem válaszolt és meghívta őt Németországba. A kormányzó ugyanis több levélben kérte, hogy a magyar csapatokat az orosz vonalakról vonják vissza a Kárpátokba. A kormányzó ki is ment Szombathelyi vezérkari főnök és Ghyczy Jenő kíséretében. Már akkor el volt terjedve a hír Budapesten, hogy nagy katonai koncentrációk vannak Bécs körül. Bajnóczy József vezérezredesnek Füttcrcr altábornagy légügyi attaséhoz intézett kérdésére nevezett azt felelte, hogy csak azért vannak ezek a koncentrációk Bécs körül, mert Bécs centrális helyzete követeli ezt meg, hogy onnan küldjék a csapatokat a Balkánra és oda, ahol nekik csapatokra szükségük van. Méltatlankodva tiltakozott az ellen, hogy a németek Magyarországot katonailag meg akarják szállni. Ezt öt nappal a katonai megszállás előtt mondták esküvel, becsületszóval és más patetikus kijelentésekkel. Odakint Hitler közölte a kormányzóval, hogy megszállják az országot. A kormányzó egy egész napon át állandóan küzdött ez ellen, a legnagyobb szemrehányásokkal, illetve éles kifejezésekkel illette Hitlert, aki felpattant és magára hagyta a kormányzót. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: A végén mégis engedett. BÁRCZY: Délután még késleltették a kormányzó különvonatát, mert nem volt hajlandó aláírni azt a Ribbentrop és Hitler által követelt kommünikét, hogy közös megegyezéssel jönnek be a német megszálló csapatok Magyarországra. Ghyczy Jenő ekkor bizonyos megállapodott kulcs szerint táviratozott Magyarországra, hogy német megszállással kell számolni, s Szombathelyinek kijelentette, hogy barátságosan kell fogadni a bejövő német csapatokat. A kormányzó visszaérkezése után koronatanáHorthy 1943. április 16-17-én a Salzburg mellett lévő klessheimi kastélyban tárgyalt Hitlerrel. A megbeszélésekről készült feljegyzést lásd Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944. A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat válogatta és a jegyzeteket készítette Ránki György. Budapest, 1982, Magvető Könyvkiadó. 2. kötet, 41., 42. és 43. sz. dokumentum. 67-113. p. 356 Kállaynak mennie kell, mennie, de azonnal!