Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

volt, hogy szuverenitásunk helyreállítása nem sikerült, továbbá az invázió révén a háborús helyzet kedvezőtlenebbre fordult, tehát a háborús kitartásnak és a győzelemnek reménye összezsugorodott. Ezek az okok azonban már július eleje óta fennforogtak, a kormány hetek óta lemondásban volt. A Sztójay-kormánynak ugyanis német részről azt ígérték, hogy amennyiben bizonyos problémák megoldódnak, kivonják csapataikat. A vádlott által alapított Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség célja a külső és belső egység megalapítása, a törvényes rend és belső fegyelem megtartása a célból, hogy a külső frontot támogassa. A bajtársi szövetség főleg olyan frontot megjárt fiatalemberekből állott, akik nem akartak belépni a tűzharcos szövetségbe, mert azt túl konzervatívnak találták. A KABSZ ügyében Winkelmann egy hozzám intézett levélben arra figyelmeztetett, hogy a KABSZ esetleg egy fegyveres alakulat szervezését vette tervbe. Én ezen csodálkoztam, mert többször kifejtettem azon nézetemet, hogy amíg én belügyminiszter vagyok, addig Magyarországon fegyveres alakulatot senki sem szervezhet. Ilyen értelemben válaszoltam is Winkelmannak, hangsúlyozva, hogy ezen álláspontomat nem változtattam meg. Winkelmann azt hiszem úgy vélte, hogy az alakulatot párpolitikai felhasználás céljára alapították. Vádlott tudomásom szerint 1944 júniusában lemondott a KABSZ vezetéséről.

350 Ekkor teljesen visszavonult a politikától, semmiféle befolyást magának biztosítani nem akart, és semmi olyan intézkedést nem tett, ami arra irányult volna, hogy ő újból igényelné a vezetést. Amíg vádlott volt a KABSZ vezetője, kizárólag olyan keretek között mozgott, amelyek alapszabályaiban le voltak fektetve. Vádlott a lemondás után Sopronba utazott. A Nemzeti Szövetség megalakulásában semmi szerepe nem volt. Abba, mint a Magyar Megújulás Pártjának minden tagja, ő is belépett, mikor egy ízben Sopronból feljött Budapestre előzetes tájékoztatásom alapján. A Nemzeti Szövetség célja megítélésem szerint nem a háború folytatásának biztosítása, hanem az volt, hogy a sorskérdésekben a konnányzó és az országgyűlés egymás meghallgatása után döntsenek, tehát tulajdonképpen a nemzeti összhang megteremtését célozta. Ebben az időben már bizonytalan formában ugyan, de értesültünk arról, hogy a kormányzó fegyverszüneti tervekkel foglalkozik, a Nemzeti Szövetségben azonban a fegyverszünet kérésének problémája nem szerepelt. Vádlott a szövetségben csak egyszerű tag volt, nem emlékszem arra, hogy lényeges kérdésekben felszólalt volna. Az 1944. október 15-i proklamáció végrehajtását semmi esetre sem a Nemzeti Szövetség akadályozta meg. A szövetség képviselő csoportjának nagy része ebben az időben szerte-széjjel az országban tartózkodott. Imrédy nem 1944 júniusában, hanem augusztusában mondott le az MMP és a KABSZ vezetéséről és a kormányból is ekkor lépett ki.