Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

tunk hozzá. A német képanyagot is megfizettem. A lap kezdetben 70 000 példányban jelent meg, amely szám hamarosan 570 000-re nőtt, a rendkívüli népszerűsége foly­tán, így nem volt szükség semmiféle külső támogatásra, de ilyet nem is kaptam. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Milyen politikai célkitűzései voltak a lapnak? RAJNISS: A lap semmiféle pártnak nem volt orgánuma, én csak azt propagáltam, amit hittem és vallottam, nagyjában és egészében minden, amit a lapban írtam, össz­hangban állott a magyar politika és a közelebbről a MMP irányával. így a lapnak poli­tikai céljai is voltak, én a heti glosszáimban adtam hangot politikai állásfoglalásom­nak. Imrédynek a laphoz semmi köze nem volt, annak irányításában még tanáccsal sem szólott bele, nem igaz az sem, hogy a párt tagjai a lapot ingyen kapták volna. Ami a pártban vitt szerepemet illeti, itt előbb csak közkatona voltam, és a párt éle­tébe sem folytam be lapszerkesztői elfoglaltságom miatt. A párt három tagú intézőbi­zottságába Imrédynek Sopronba távozása után, a múlt év augusztusában választottak be. Október 15-én beléptem kultuszminiszterként a Szálasi-konnányba. 326 Ezt meg­előzően a párt semmiféle előzetes hozzájárulást ehhez nem adott, ilyet nem is kértem. Egyébként ekkor a pártok már fel voltak oszlatva, de - Tasnádi Nagy András magya­rázata szerint - ez a feloszlatás csupán a pártok szervezeteire vonatkozott, alkot­mányjogilag azonban, így különösen a parlamenti képviselő csoportra vonatkozóan továbbra fennálltak. Én azonban az MMP exponenseként lettem miniszter. E tényt pártomban utólag mindenki, így Imrédy is tudomásul vette. Amikor a tárcát elvállal­tam, politikai meggondolás vezetett: nem óhajtottuk azt, hogy tagjainkat elfogják és bebörtönözzék. 327 A vádlott tudott a Nemzeti Szövetségben betöltött szerepemről, és az ellen nem til­takozott. A Szövetségnek olyan ülésén, amelyen a vádlott is felszólalt volna, nem voltam jelen. Népügyész kérdésérc: A hintapolitikát soha életemben nem szerettein, az őszinte és egyenes politikának voltam híve: mindent úgy cselekedni, hogy a németek a maguk emberei által az ellen­kezőjéről meg ne tudjanak győződni annak, amit mondunk. Azt nem tudom, hogy a vádlottnak is a németek mellé való teljes odaállás volt-e a szándéka, de ez a kérdés vita formájában sem került soha szóba. Politikai ügyész kérdésére: Nem tudok arról, hogy a párt körlevélben szólította volna fel tagjait a Magyar Futár előfizetésére. 328 Mindenesetre, ha olyan politikát képviseltem volna a lapban, amely a MMP állásfoglalásával kifejezetten ellenkezett volna, valószínűleg felszólítottak Szálasi Ferenc kormánya 1944. október 16-án alakult meg, Rajniss e naptól 1945. március 7-ig volt tagja mint vallás- és közoktatásügyi miniszter. 32 Ilyen veszély az MMP tagjait nem fenyegette. Rajniss azért lépett be a kormányba, mert Veesen­mayer ragaszkodott ahhoz, hogy a Szálasi-kormány koaliciós jelleggel alakuljon meg. A birodalmi meg­hatalmazott ugyanis nem bízott a nyilasok kormányzati képességeiben, ezért ragaszkodott az MMP, az MNSZP és a MÉP képviseletéhez. 328 Az ügyészség által E-F./ alatt becsatolt körlevelek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom