Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

IMRÉDY: Nincs tudomásom arról, hogy Auschwitzból három-négy deportált az elmúlt év júniusában megszökött, Budapestre érkezett, és egy negyvenoldalas jegyzőkönyvben számolt be az ott történtekről. Ezt a jegyzőkönyvet én nem kaptam meg. Védő kérdésére: Az 1941. évi V. tc, az úgynevezett harmadik zsidótörvény

308 előkészítésében nem vettem részt, mivel akkor ellenzékben voltam. Ez a törvény bizonyos tekintetben szigorúbb volt az első kettőnél, így pl. a keresztények és zsidók közötti házasság eltiltás tekintetében. (Vádirat V.) 1943 őszén magam sem emlékszem már pontosan az időpontra, vacsora volt Szentirmay gyárosnál. Ezen a vacsorán Veesenmayer is jelen volt, ezenkívül több jelentős magyar személyiség is, így többek között Rátz Jenő. Több névre nem emlékszem. Arról, hogy Veesenmayer ez alkalommal a német külügyi hivatal megbízásából járt el, nem tudtam, eddigi szereplését nem ismertem, csak arról volt tudomásom, hogy megfordult Horvátországban. Hogy Csehszlovákiában járt volna, azt nem tudom. Előzőleg két-három ízben találkoztam vele, saját lakásomon is megfordult, 1943 tavaszán ismerkedtem meg vele. Úgy tudtam, hogy politikailag befolyásos ember és azok közé tartozik, akiknek szavát otthon is meghallgatják. A fenti alkalommal vacsora után, beszélgetés során sor került politikai és katonai természetű kérdések megvitatására és a magyar belpolitikai élet megbeszélésére is. Meg kívánom jegyezni, hogy Veesenmayer ebben az időben már teljesen ismerhette a magyar belpolitikai helyzetet, hiszen a legkülönbözőbb politikai tényezőknél tett látogatást. A magyar belpolitikai helyzet képét érintve én leszögeztem, hogy a magyar parlamentben olyan a helyzet, hogy ott eltolódást, irányváltozást várni számottevő mértékben nem lehet, mert a Magyar Elet Pártjának többsége támogatja a miniszterelnököt és a kormányt, különösen pedig azért nem, mert a MÉP alkotmánya szerint a mindenkori miniszterelnök a párt vezére is. Az én felfogásom az volt, hogy a kibontakozás csak magyar személyeken keresztül történhetik. Addig, amíg a kormányzó nem akarja a Házban a jobboldali eltolódást, az nem vihető keresztül. Ha viszont a kormányzó ezt akarja, vagy kívánja, felfogásom szerint a parlament többsége ilyen irányzatot minden valószínűség szerint támogatni fog. Ez volt az én felfogásom, amelyet, hogy milyen részletességgel fejtettem ki, nem tudom, az egyes szavakra nem emlékszem. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kormányzó meggyő1941. augusztus 8-án lépett hatályba „A házassági jogról szóló 1894:XXXI. tc. kiegészítéséről, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" kiadott 1941:XV. tc. A jogszabály megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságkötését és börtönbüntetéssel sújtotta a házasságon kívüli nemi kapcsolatukat.