Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
részt vettem. Mint aktív miniszterelnök beszédet mondottam az Eucharisztikus Kongresszuson. FEKETE KÁROLY NÉPBÍRÓ: Ha ragaszkodott volna katolikus alapfelfogásához, nem engedte volna meg a megkülönböztető jogszabályokat. IMRÉDY: Egy politikus nem tudja mindig azt cselekedni, ami véleménye és vallásos meggyőződése szerint a legjobb. Előtte lehetőségek vannak, az élet komplikált tényezői hatnak közre annak megítélésénél, hogy az előttünk álló utak közül melyiket ítéljük jobbnak, vagy rosszabbnak, illetőleg kevésbé rossznak a másiknál. Felfogásom az volt, hogy a második zsidótörvény benyújtása az adott helyzetben politikai szükségesség volt, amelyet ha elmulasztok, rosszabb helyzet fog előállni. FEKETE KÁROLY NÉPBÍRÓ: Ha látta, hogy ezt nem tudja megoldani politikai síkon, miért nem maradt meg alapfelfogasa mellett? IMRÉDY: Szolgálatot akarván tenni Magyarországnak, katolikus alapfelfogásomnak más vonalon is igyekeztem érvényt szerezni, különösen később, amikor a kikeresztelkedett zsidók sorsáról volt szó. Egyébként is az volt a felfogásom, hogy a keresztség teljes értékű kereszténnyé teszi az illetőt keresztény egyházi szempontból, ha az áttérés őszintén történik. HALÁSZ ERNŐ NÉPBÍRÓ: Azt mondotta, hogy a megkeresztelt embert teljes értékű kereszténynek ismeri el. A megkér észlelés által a zsidók lelki, születési adottságai megváltoztak, és most már alkalmasak lettek arra, hogy Magyarország hasznos polgárai legyenek. Nem lát ebben ellentétet? IMRÉDY: Egyházi szempontból keresztény és keresztény között különbség nincs. Minthogy azonban testből és lélekből áll az ember, az idegalkat és egyéb ösztönös reakció nem változhatnak meg. A keresztség lelki átalakító hatást gyakorol, és - feltételezi a jóhiszeműséget és őszinteséget, képessé teszi az illetőt arra, hogy esetleges korábbi felfogásával szemben igyekezzék egy más felfogásnak helyet adni, mégis az öröklött tulajdonságokat, az ösztönösséget egy csapásra megváltoztatni nem tudja. Ennek folytán egy maradandó különbség áll fenn. Bíró Mihály népbíró kérdésére: A 3400-as rendeletet úgy értelmezték, hogy - tekintet nélkül az illető párt színezetére - bizonyos kritériumok esetén alkalmazni kell. A szélsőjobb elleni küzdelemre vonatkozólag hivatkozom arra, hogy bűnvádi eljárás indult akkoriban jobboldali elemek ellen, pl. Széchenyi gróf, Szálasi, ez utóbbi akkor már el is volt ítélve. 268 Rengeteg intézkedés történt akkor a szélsőjobboldal visszaszorítására. Nem hagytam azonban figyelmen kívül, hogy a jobboldali mozgalomnak van egy feltétlen jóhiszemű A Szálasira még 1937 novemberében, a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék által kiszabott 10 hónapi államfogház-büntetést az ítélőtábla 1938. július 6-án 3 évi fegyházra változtatta. Miután augusztus 24-én a Kúria is helyben hagyta az ítéletet, Szálasinak meg kellett kezdenie a büntetés letöltését. Széchenyi Lajos grófot a Büntetőtörvényszék sajtóvétség miatt Szálasival együtt 1938 márciusában 1 hónapi fogházra ítélte, amit az ítélőtábla júliusban 1000 pengő pénzbüntetésre változtatott. Több személyt ítéltek börtönbüntetésre a Hungarista Mozgalom keretében folytatott titkos karhatalmi szervezkedések miatt is.
