Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
szagra és a neki alávetett szegély államokra gondolhatunk. A keleti óriási birodalom megérett az összeomlásra, s az oroszországi zsidó uralom vége Oroszországnak, mint államnak végét is jelenti majd." (A 767. oldalról) „Németország, Franciaország megsemmisítésében csak eszközt lát ahhoz, hogy utána népünknek a másik oldalon végre megszerezze az új területet. Külpolitikánk csak akkor tekinthető helyesnek, ha száz év múlva kétszázötvenmillió német él a kontinensen és pedig nem összeszorulva, mint a másik világ gyári kulijai, hanem mint parasztok és munkások, akik közösen lehetővé teszik egymás életét működésük által." Goebbels 1938. október 30-án mondotta: „Németország menetel egyik kezében a Mein Kampffal, másik kezében a karddal, hogy új világhatalom legyen belőle." Hitler pedig 1933. október 14-én egyik rádióbeszédében mondotta: „A Saar-vidék visszacsatolása után csak egy bolond gondolhat Franciaország és Németország közötti háborúra. Senki sem követelheti, hogy milliók pusztuljanak el jelenlegi határaink kijavítása kedvéért." Viszont ugyancsak Hitler mondotta 1934. március 19-én Münchenben: „A német határok mindig változtak, mindig változni is fognak, amíg valamennyi germán nép nem egyesül." 1931. május 21-én jelentette ki Hitler: „Németország nem szándékozik és nem kíván Ausztria belügyeivel foglalkozni, Ausztriát annektálni, vagy Anschslusst előidézni." Hitler 1935. folyamán újból elismerte Ausztria függetlenségét. Ugyanezt tette 1938. február 12-én, 1938. március 11-én pedig magához csatolta Ausztriát. Göring 1938. március 14-én mint porosz miniszterelnök becsületszavát adta a cseh követnek, hogy Németországnak nincsenek ellenséges szándékai Csehországgal szemben, és 1938. szeptember 27-én Hitler a Sport Palástban mondott egyik beszédében ezt a kijelentést tette: „Most előttünk áll az utolsó probléma, amelyet meg kell oldani. Ez az utolsó területi követelés, amelyet Európában fel kell állítanunk. Mi nem akarunk a birodalomban cseheket!" 1939. március 13-án pedig Németország megszállta Csehországot. 259 Ez volt tehát a hitleri nemzetiszocialista politika alapja és célja. És Ön az ország érdekében állónak tartotta ehhez a politikához csatlakozni? Ön tehát egyrészt gazdasági tudásánál fogva felmérhette a gazdasági erőviszonyokat, másrészt láthatta, hogy a hitlerizmus cselekedetei szószegésből, hazugságból, a nemzetközi jog írott és íratlan Tévedések a tanácsvezető bíró történeti visszapillantásában: Hitler 1935-1936 folyamán ugyan formálisan több ízben elismerte Ausztria függetlenségét, de nyomására az osztrák nácik mind nagyobb mozgásteret kaptak a „trójai faló" taktikájának alkalmazásához. Az 1938. február 12-i egyezmény Hitler és Schuschnigg osztrák kancellár között az osztrák kormányban a belügyi, a hadügyi és a pénzügyi tárcát vezető nemzetiszocialista politikusok kezére adta, a náci szervezkedés teljes szabadságot kapott, és Ausztria kötelezte magát arra, hogy külpolitikáját a birodaloméval összehangolja. A német haderő március 12-én vonult be Ausztriába, az „egyesülési törvény" március 14-én kelt, és Hitler a bécsi Heldenplatzon március 15-én jelentette be az Anschlusst. - A német csapatok 1939. március 15-én szállták meg Csehországot.
