Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

A tanácsvezető bíró a Bp. 301. §-a szerint az ügy rövid megjelölésével a tárgyalást megnyitja, a hallgatóságot megfelelően figyelmezteti és a vádlottat személyes viszo­nyai felől kikérdezi: A kebelbéli fogházból előállított és 1945. évi október hó 3. napjától előzetes letar­tóztatásban levő vádlott a feltett kérdésekre a következőképpen nyilatkozik: Dr. Imrédy Béla, nős Nelky Irénnel, három gyermek atyja, Budapesten, 1891. decem­ber hó 29. napján született, magyar állampolgár, budapesti illetőségű, utolsó lakóhe­lye Sopron (Felsőlövér u. 5. sz.), magyar anyanyelvű, beszél még angolul, németül és franciául, r. kat. vallású, foglalkozása: volt miniszterelnök, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, katonai szolgálatot teljesített, jogtudori oklevéllel bír, szembeötlő szelle­mi vagy testi fogyatkozása nincs, vagyona nem számottevő, ingatlana nincs, atyja: f Imrédy Kálmán, anyja: f Vajkay Karolina, 243 büntetlen. Tanácsvezető bíró megállapítja, hogy a megidézettek megjelentek. Tanácsvezető bíró a Bp. 304. §-a értelmében felolvassa az 1945. évi november hó 1. napján Nü. 5569/1945. szám alatt kelt vádiratnak a Bp. 255. § 1. és 2. pontjában meg­jelolt reszet." DR. IMRÉDY BÉLA vádlott a Bp. 304. §-nak alkalmazása mellett feltett kérdésekre lé­nyegében (Bp. 311. § 2. Bek.) az alábbiakban nyilatkozik: A vádat megértettem. Mielőtt arra a kérdésre felelnék, hogy bűnösnek érzem-e ma­gam, rá kell mutatnom arra, hogy a válasz szubjektív értékítéletet tételez fel részem­ről. Tekintettel arra, hogy egész közéleti pályámon arra törekedtem, hogy a lelkiis­meret szavára hallgatva közéleti tevékenységem során igyekeztem az előttem álló lehetőségek közül a jobbat, a rossz és kisebb rossz közül a kisebb rosszat választani és ebben a tekintetben mindig a nemzet érdekét tartottam szem előtt, tehát a szubjektív érzésnek azt a fokát, amelynél fogva erre a kérdésre igenlően válaszolhatnék, ma­gamban érezni nem tudom. Tudom és érzem azonban, hogy felelősséggel tartozom minden cselekedetemért és szavamért nemzetemnek. E felelősségből kifolyólag ál­lok itt a népbíróság színe előtt. Kifejezni kívánom azonban közjogi felfogásomat, mely szerint Magyarország mi­nisztereinek felelősségét az 1848: III. tc. szabályozza, amely egyúttal megállapítja azt is, hogy a felelősségre vonásnak mi a módja és milyen bíróság előtt történjék. Ké­rem tehát, hogy a népbíróság ezt a hatásköri kérdést tegye vizsgálat tárgyává. TANÁCS VEZETŐ BÍRÓ közli, hogy a népbíróság ezt a bejelentést tudomásul veszi, a t = néhai Ennek ah tüzetes megjelölését tartalmazó része került ismertetésre, a részletes indoklás nem 244 Ennek alapján a vádiratnak a terhelt nevét és adatait, valamint a vád tárgyává tett bűncselekmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom