Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

dás után néhány nap múltán a magyar hadsereg is megindul Csehszlovákia ellen. Ez az állásfoglalás lehetőséget nyújtott a taktikázó politika folytatására, emellett biztosította a német agresszió kiaknázását a revíziós igények megvalósítására. A magyar politikusok érezték Hitler és Ribbentrop elégedetlenségét. A tárgyalások légkörét még hűvösebbé tette a kisantanttal kötött bledi egyezmény híre, amely ingerült bírálatot váltott ki német részről. Hitler háborús tervei megalapozott voltának bizonyítására, valamint vendégei befolyásolására nagyszabású parádékat rendeztetett, Kiéiben a flotta 130 egysége vonult fel, majd Berlinben két órán át tartott a szárazföldi csapatok díszmenete. Az erő fitogtatása valamint a német méltatlankodás Bled miatt „... Imrédyrc a legnagyobb hatást gyakorolta."

14 Magatartásában ezek után erősen érvényesült az a törekvés, hogy a németekkel feledtesse kifogásolt viselkedését. Mecsér András, akinek köztudomásúan kiváló összeköttetései voltak Berlinben, széltében-hosszában terjesztette, miszerint Imrédy olyan rossz benyomást keltett Németországban, hogy „... legalább harminc évig nem teheti be oda a lábát".

15 Imrédy azzal is tisztában volt, hogy a náci párton belül működik egy befolyásos csoportosulás, amely Magyarország érdekeinek rovására inkább Romániát és Jugoszláviát óhajtja előnyben részesíteni. Ezért kínos gondossággal ügyelt arra, nehogy még további okot adjon a németek elégedetlenségére. A németországi látogatás során belpolitikáról közvetlen formában - a római tapasztalatok után talán váratlanul - nem esett szó. Azok a következtetések, amelyeket Imrédy útja nyomán levont, először mégis belpolitikai téren késztették őt olyan lépésekre, amelyek megnyitották kormányzása második szakaszát. A magyar államférfiak Berlinből való hazatérése után minisztertanácsi üléssorozat kezdődött. Az ott clhatározottak alapján kialakult új kormányprogramot Imrédy hatásos és mozgósító külsőségek közepette akarta meghirdetni. 1938. szeptember 4-én Kaposvárott nagyszabású „gazdagyülést" rendeztek egy országos méretű propagandakampány beindítása érdekében. A miniszterelnök bejelentette, hogy a közeljövőben mely törvényjavaslatok kerülnek az országgyűlés elé: a honvédelmi törvény, a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetése, a gazdavédelem reformja, a családi pótlék megvalósítása, a sajtó- és a részvénytársasági jog rendezése, az összeférhetetlenség utólagos szabályozása, az álláshalmozás felszámolása, a kishaszonbérletek alakításának előmozdítása és más földbirtokpolitikai rendelkezések, a szabadidő intézmény és egy országos szociális hálózat megszervezése. A legnagyobb feltűnést nem is a többé-kevésbé már ismert konkrét program váltotta ki, hanem a beszéd elvi vonalvezetése, amely félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy Imrédy a jelzett reformokat nem a konzervatív politika talaján, hanem az adott rendszer egész struktúrájának átformálásával kívánja megvalósítani. „Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ennek az országnak ... szociális rétegződését sok tekintetben át kell alakítanunk ... Nagyszabású átépítés folyik, hogy a nemzetnek a háza új 14 Ráday Levéltár C/80 1. doboz. Szentiványi kézirat 138. p. 15 Bárczy István vallomása. Jelen kiadvány 248. p.