Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
dobnak a történelem hullámai, s amelyek [sic!] ha egyszer felszínre kerül, a politikai vezetés által tudomásul kell hogy vétessék és megfelelő vezetésben kell hogy részesüljön. Igyekeztem a problémának a magját objektíven felderíteni és a magyarországi antiszemitizmus okait 201 logikusan rendszerekbe foglalni. Ezt most a következőkben tehetem meg. A zsidóság magas arányszáma (6-7%). Ahol Európában ily magas volt az arányszám, mindenütt volt zsidóellcnesség, mely sokféleképpen pogromokban tört ki (régi Oroszország, Románia stb.). Nálunk személy- és vagyonbiztonságot pogromok szerencsére soha nem zavarták, de az ellenérzés állandóan megvolt. Állandó beáramlása az északkeleti és keleti határvidéken. Ezek az újonnan jöttek itt magasabb életstandard felé törtek, vagyongyűjtésre törekedtek, sokszor bizony alacsony üzleti morált mutattak. A zsidóság arra irányuló törekvése, hogy a magasabb gazdasági és társadalmi rétegekbe bejusson, ezzel a középosztályba egyre többen jutottak be, és a magántisztviselői, orvosi, ügyvédi, közvetítőijobb kereskedői rétegek egyre jobban saturálódtak zsidókkal, úgy, hogy itt az arányszám nem 6-7%, hanem 25-50% volt. A középosztály tehát egy mindinkább nehezen elviselhető konkurencia nyomása alá került, amely védekezésre késztette. Maga erre nem volt képes, kivált a történelmi osztály, az elszegényedett és kenyérkeresetre utalt volt földbirtokos réteg sarjai sokszor élhetetlenek voltak, tehát az államtól várták, később követelték a zsidók visszaszorítását szerves intézkedések útján. Csatlakozott hozzájuk az eladósodott földbirtokos osztály is, amely a hitelezőkben többnyire zsidót látott maga előtt, lévén a bankpálya elzsidósodva. A munkásság és parasztság sem munkahelyén, sem a földszerzésben nem találkozott zsidó konkurenciával, mint a fent említett középső rétegek, érthető tehát, hogy náluk az antiszemitizmus nem fejlődött ki, illetve csak kevéssé volt tapasztalható. Az ország egyébként is helytelen társadalmi rétegződése, az aránytalanul felduzzadt középosztály tagjainak nagyobb fogyasztási igényei, a jövedelem-felosztás aránytalanságai - ez mind egy állandó feszültséget okozott, és mivel a közép és nagyobb fogyasztók egy jelentős része zsidó volt, ezek viszont gyakran elég feltűnő módon vették ki részüket a nagyobb fogyasztásban, felkeltették magukkal szemben az irigységet. De ezen nemtelen érzéstől eltekintve ott állt maga a tárgyi tény, hogy sok volt a magas standardon élő zsidó középosztálybeli, akiknek gyakran hivalkodó életmódját az ország gazdaságilag és társadalmilag egyre nehezebben viselte el, s akik sorait ritkítani kellett, és kellett volna akkor is, ha nem lettek volna zsidók, vagyis más szóval 201 A problémáról lásd Bibó István: A zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In Bibó István: Válogatott tanulmányok. Második kötet: 1945-1949. Budapest, 1986, Magvető Könyvkiadó. 621-809. p. Molnár Erik: A zsidókérdés Magyarországon. In Molnár Erik: Válogatott tanulmányok. Szerk.: Ránki György. Budapest, 1961, Akadémiai Kiadó. 280-290. p. - Száraz György: Egy előítélet nyomában. Budapest, 1986, Magvető Kiadó. (Gyorsuló idő.) - Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus.Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Sajtó alá rendezte Hanák Péter. Budapest, 1984, Gondolat Kiadó.
