Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
borába." 190 Szálasi Ferenc vallomása szerint „Imrédy Béla az MMP megalakításával megbontotta az új korszellemet valló jobboldali egységet." 191 A közgazdasági miniszterségről való lemondás részben a nyilasok támadásának volt következménye, részben az SS-szel való nézeteltérések váltották ki. Lemondásom és a pártom feloszlatása idején az október 15-i eseménynek még a körvonalai sem mutatkoztak sehol, s azokban semmiféle egyéni szerepet nem játszottam. Abból, hogy 1940. októberben az MMP megalakult és abban vezető szerepet töltöttem be, semmi kapcsolat az 1944. októberi eseményekkel nem konstruálható, és nem állhat meg oly állítás, hogy a „nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzéséhez irányuló lázadáshoz". A Magyar Nemzeti Szocialista Párttal (MNSZP) való pártszövetség csupán a parlamenti taktikai együttműködés keretei között maradt. Mindegyik párt a parlamenten kívül önálló életét élte, saját programmal és külön szervezettel. A pártszövetség pedig 1944 év tavaszán - részben éppen a márciusi eseményekre vonatkozó igen különböző megítéléseink következtében - fel is bomlott. így egy félévvel 1944. október 15. előtt megszűnt parlamenti szövetségből egy lázadáshoz való segítségnyújtás semmiféle következtetéssel le nem vonható. A lemondásom körüli események is azt mutatják, hogy a német, illetve SS sugalmazás ellenem megindult kampány fő intézője éppen ezen párt, illetve annak vezetője volt. Igazolja ezt Ambrózy és Zánkaync vallomása, de ugyanerre kérem Reményi-Schnellernek tanúkénti kihallgatását is 192 . Segítséget azért sem nyújthattam, mert augusztus 8-án délután elhagytam Budapestet, és Sopronban laktam 1945. március 28-ig, a politikai életben szerepet már nem játszottam. 2.1 A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) 1944 tavaszán alakult, midőn még az októberi események előreláthatok nem voltak. Ez sem párthadsereg, sem terrorcsapat nem volt, hanem egy fegyelmezett és [a] rend biztosítékának szánt szervezet. Én ezen szervezet vezetéséről 1944 augusztus közepén lemondottam, midőn még szintén nem voltak előreláthatok az októberi események, tehát a KABSZ későbbi irány eltolódásáért semmiképpen felelőssé tehető nem vagyok. Az NBr. 11. § 4. pontja értelmében vezető jellegű cselekménnyel kell segítséget nyújtani a hatalom megszerzéséhez irányuló lázadáshoz, tehát ezen törvényhely alkalmazhatóságának előfeltétele kell hogy legyen, hogy 1944. október 15-én a KABSZ vezetője legyek, és segítséget nyújtsak a lázadáshoz. Minthogy pedig ez idő190 Pálffy vallomása a Budapesti Népügyészségen 1945. október 24. BFL XXV. 1 .a. 3953/1945. 102. p. 191 Szálasi vallomása 1945. október 26. Uo., 104. p. 192 Zánkayné vallomását lásd e kötetben.; Ambrózy Gyulának, a kormányzói kabinetiroda főnökének 1945. június 8-i vallomása BFL XXV.l.a. 3953/1945. 43-55. p., a vonatkozó rész 48. p. (ez a vallomás egyébként igen terhelő Imrédyre nézve, de utal arra, hogy német szervektől kapott okmányokra hivatkozva Pálffyék hozták fel ismét Imrédy zsidó származásának kérdését). Reményi-Schneller kihallgatására a nov. 20-i tárgyalási napon került sor.
