Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Minden világosan látó és józanul gondolkodó ember előtt félreérthetetlen volt, hogy Európa közvetlenül háború előtt áll. A nyugati nagyhatalmak vezető államférfiai, elsősorban az USA elnöke, Roosevelt kétséget kizáró módon fejezték ki elhatározásukat, hogy valamilyen formában véget vetnek nemzetiszocialista-fasiszta garázdálkodásnak, és helyreállítják a nemzetközi biztonságot. Vádlottnak, mint a nemzetközi gazdasági életben kivételesen tájékozott személynek, világosan látnia és tudnia kellett, hogy ha Németország szembekerül a nyugati nagyhatalmakkal, úgy azok sokszoros fölényben lévő gazdasági erejükkel előbb-utóbb bizonyossággal legyőzik a még oly felkészült német támadókat is. Eltekintve tehát az erkölcsi mételytől, amely a nemzeti szocializmusból fakadt, józan mérlegelés alapján is távol kellett volna tartania az országot a vesztébe rohanó tengely-politikától, de Imrédy Béla ennek ellenére, alantas és megvetendő személyi szempontoktól vezettetve, tovább követte és hirdette azt a politikát, amely 25 éven belül másodszor is az erkölcsileg silányabb és kétségtelenül vesztes oldalra állította Magyarországot. Olyan irányba terelte Magyarországot, amelyből jót semmi esetre, de szabadságszerető népek megvetését és önmaga teljes gazdasági leromlását biztonsággal várhatta. Ebben a helyzetben vállalt Imrédy Béla irányító szerepet a magyar választásokban, amelyek során ismét képviselői mandátumot nyert. Vezetőségi tagja lett a kormánypártnak, amelyben személyi súlyánál fogva vezető szerepet töltött be. A második világháború kitörése során a kezdeti német sikerek bűvöletében vádlott egyre fokozta szélsőjobboldali lazítását, és 1940 októberében az amúgy is erősen jobboldali kormánypártból kilépve, megalakította a Magyar Megújulás Pártját. Ez a párt jelentéktelen árnyalati eltérésekkel, nyílt és félreérthetetlen fasiszta eszméket hirdetett. A párt programjának legfőbb hirdetője az „Egyedül vagyunk" című folyóirat és Rajniss Ferenc szerkesztésében megjelenő „Magyar Futár" című képes hetilap, továbbá a „Nemzetőr" című időszaki lap lett. 178 E lapok minden egyes száma a legféktelenebb és legszégyenletescbb izgatást követte el, s az itt megnyilvánuló szellemi irányért elsősorban Imrédy Béla a felelős. Szociális reformokat hirdettek, de valójában semmi egyebet sem tettek, mint lázítottak a zsidóság ellen, s c lázítás közben oly hatalmas vagyonokra tettek szert, mint Rajniss Ferenc, Imrédy egyik alvezére. Imrédy közel egy esztendős kormányzása idején egyetlen olyan szociális törvényt sem alkotott, amely előbbre vitte volna Magyarországot ezen a téren. Az antiszemita lázítás mellett a háborús uszításban, a tengelyhatalmak politikájának és sikercinek dicsőítésében merült ki terhelt pártjának s az ő szellemi irányítása alatt álló propagandának, valamint sajtónak minden tevékenysége. Ez az állandó uszítás és lázítás lett egyik legfőbb oka annak, hogy Magyarország Az Egyedül Vagyunk c. folyóirat első száma 1938 októberében, a Magyar Futár c. képes hetilap első száma 1941. május 29-én jelent meg. A Nemzetőr eredetileg a Turul Szövetség hétfői lapja volt, amelyet Ambms József felelős szerkesztő anyagi nehézségek miatt felajánlott a Magyar Megújulás Pártjának. 1942 elején azonban megszűnt mint hétfői újság és átalakult pénteken megjelenő ideológiai hetilappá, valójában pártközlönnyé.
