Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

III. Nbr. 11. § 6. pontjába ütköző háborús bűntettnek, 117 IV. Nbr. 15. § 1. pontjába ütköző népellenes bűntettnek 118 és V. 1930. évi III. tc. 58. §-ába ütköző hűtlenség 119 bűntettének elkövetésével, mert: 1./Magyarország a vádlott felelős miniszterelnökségének idején, 1939. január 13-án csatlakozott az antikomintern paktumhoz. Ennek az volt a következménye, hogy a Szovjetunió 1939. február 3-án megszakí­totta a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, majd a paktum szelleméből kifo­lyólag Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez; amelyből viszont az következett, hogy Magyarország 25 éven belül másodszor Németország által meg­indított támadó háborúban a németek oldalán 1941. április 7-én Jugoszlávia ellen, majd ugyanez év június 26-án a Szovjetunió ellen, majd ezt követően Nagy-Britannia és az Észak-amerikai Egyesült Államok ellen háborúba lépett - és így vezető állásban kifejtett fenti tevékenységével és magatartásával elősegítette az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését. 2.11944. május 23-tól augusztus 8-ig gazdasági csúcsminiszteri tárcát vállalt a né­met megszállás alatt megalakult Sztójay-kormányban - és így vezető állásban kifej­tett ezzel a tevékenységével viszont Magyarországnak a háborúban mind fokozot­tabb mértékben történt belesodródását segítette elő. 120 II. 1./ Továbbá mert 1940 októberében megalakította a Magyar Megújulás Pártját, amelynek sarkalatos politikai vonalvezetése a szélsőjobboldali világnézetek hirdeté­se volt, majd mint az előbb említett párt országos pártvezetője parlamenti szövetségre lépett a Magyar Nemzetiszocialista Párttal, 121 A 11. § 6. pont szerint háborús bűnös, aki „nyomtatványban, (bármilyen módon sokszorosított irat­ban), gyülekezet előtt elmondott beszédben, vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország habomba lépése, illető­leg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befo­lyásolja, és az országra káros irányba terelje". 118 A 15. § 1. pontja szerint népellenes bűntettben bűnös „a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja, vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, aki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabályok kez­deményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett". 119 1930:111. 58. tc. A katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvé­nyek egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről. 58. §: „A hűtlenség bűntettét követi el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy a magyar állam el­len ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatalmat a magyar állam ellen habo­mra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik." 120 E vádpont bizonyítékaként, a „köztudomású" tényeken kívül Imrédy saját vallomását, valamint a Sztójay-kormányba való belépésének hátterét illetően Veesenmayer vallomását jelöli meg a vádirat itt nem közölt „Bizonyítékok csoportosítása" c. része. 121 Bizonyítékként Imrédy saját vallomását, Rajniss, Jaross, Rátz, Rassay vallomásait jelöli meg az MMP célkitűzéseire vonatkozóan, valamint Veesenmayer vallomását arról, hogy ezt a politikai irányt né­met szempontból feltétlenül megbízhatónak tartották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom