A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)

Hozzászólások

- 3o ­tet jól, rosszul a szerv, hogy a következő pénzügyi revizióig esetleg bűnüldöző szervek által végzett villámgyors keresésig megőrizze a hatalmas tömegű számviteli pénztári bizonylatot, mérlegmellékletet, munka és bérügyi nyilvántartást. De a vál­lalatok szinte soha sem teszik le irattáraikba megőrzés vé­gett legfontosabb okmányaikat, igy az éves mérlegeket, a jogi osztályon őrzött alapitó és tevékenységi kört, elnevezést módositó okiratokat, a közgazdasági osztály által készitett terveket, tanulmányokat, a belső ellenőrzés dokumentumait, stb. mert nem biznak abban, hogy irattáruk hatalmas bizony­lattömegében ezek az egyedi iratok biztonságosan megőriztet­nek és szükség esetén azonnal elő is kerülnek. így fontos okmányokat a vállalat vezetői saját páncélszekrényükben, vagy egyszerűen Íróasztaliiókjukban őrzik, és ezáltal szinte személyes tulajdonukká, hozzáférhetetlenné válnak az irattáros és levéltáros számára. Mondani sem kell, hogy igy a szervek által termelt levél­tári anyag megléte, mennyisége, állapota ellenőrizhetetlen. A helyes megoldás az lenne, ha a gazdasági szervek az irattá­rak mellett okmánytárat létesítenének, amely szervezetileg közvetlenül az igazgató hatáskörébe lenne utalva. Itt őriz­nék meg a levéltári átadásra kijelölt okmányokat is, biztonsá­gosabban, mint akár az irattár bizonylattömege közé helyezve, akár a vezető Íróasztaliiókjaiban, szekrényeiben. Az okmány­tárban őrzött anyagokat a vállalat illetékes dolgozói is köny­nyebben megkaphatnák az azt kezelő titkárnőtől, a levéltáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom