A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)

Hozzászólások

Teljesen egyetértek Szűcs Lászlóval abban, hogy a magyar levéltárak eredendően "tudományos célokat kielégitS intézmények." Ezzé alakultak már több, mint száz éve, amikor az Országos Levéltár valamint a törvényhatóságok levéltárai megkezdték a feudális kori forrásanyag összegyűjtését és rendezését és eddigi tevékenységük fő vonalát is a történettudomány szolgálata, egyes területeinek az önálló müvelése képezte. Ennek megfelelően alakult a levéltárosok képzése, ismeretei, érdeklődése, tevékenysége is. Az egyetemet most végzett fiatal archiváriusok manapság is alapjában véve az elmúlt loo év "klasszikus" levéltárosát jellemző ismereteket, vagyis inkább azok alapjait sajátíthatták el tanulmányaik során, de az utóbbi évtizedben már ismereteket szereznek az iratkezelésről, sőt a modern adathordozók tudományába is belekostólhatnak. /Számitógépes adathordozók, levéltári technika/ Mégis, alapjában történész-levéltárosok ők, igen kevés ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek olyan gyakorlati kérdésekben, mint az államigazgatási szervek ügyvitele, iratkezelése, vagy a technikai problémák, amelyek nap, mint nap felmerülnek a levéltárakban. Ebből az következik, hogy az elkövetkező 3o évben sem lesz alapjában más a levéltárak szakirányú képzésben részesült tudományos munkatársai ismeretanagának szerkezete, fő súlypontjai, mint ma, Nem várható el, hogy átalakuljanak információs - technokrata szakemberekké, akiknek az az egyetlen feladata, hogy a "felhasználók" /értve ezen a külföldön elterjedt kifejezésen a kutatókat és az