Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Vámos Gábor: A levéltári anyag tömeges mértékű iratfertőtlenítésének problémái és tapasztalatai

(NSZK vagy angol import) 15% ETO-t és 85% CGvt tartalmaz, piros színű 25 kg-os acélpalackokban kerül forgalomba. Az iratfertőtlenítés kikísérletezett optimális paraméterei a következők voltak: Indulási hőmérséklet 25 C° Gázosítási hőmérséklet 50-60 C° elővákuum - 900 mbar túlnyomás +2400 mbar utóvákuum - 900 mbar behatási idő 4-6 óra szellőztetési idő 0,5 óra beadagolt gáz mennyisége 36 kg, Sterivit relatív nedvesség min. 70% A próbaüzemelés 1978-ban kezdődött, de csak 1979-ben tudtuk a folyamatos működést beindítani. Ezzel a berendezéssel a már említett nagyobb méretű tárgyakat fertőtlenítettük le. A kamrában a Budapest Főváros Levéltára részére történt kezelések a következőképpen alakultak: Év Járatás Fm 1979 11 275 1980 9 225 1981 4 100 összesen : 24 600 A GETINGE túlnyomásos kamra több szempontból hátrányos a DEGESCH vákuumkamrával szemben: 1. üzemelése lényegesen drágább, ugyanis a T-gáz és a Sterivit ára majdnem azonos. A vákuumberendezés üzemeltetésére 1250 g Tgáz szükséges, míg a túlnyomásos berendezés gázszükséglete 36 kg Sterivit, ami 6750 g Sterivit/m

3

. 2. Előbbiekből következik, hogy a túlnyomásos kamra járatása ugyancsak drágább: az 1 m

3-es DEGESCH kamra járatás! ára 1500 Ft, az 5,3 m

3-es GETINGE berendezésé ugyanakkor 12 ezer Ft, ami 2264 Ft/m

3-nek felel meg. 3. A GETINGE üzemelése állandó, szakképzett személy felügyeletét igényli. 4. Mivel a berendezés összetettebb működésű, több a hibalehetősége, szervizrendszere nincs kiépítve. 5. A magasabb hőmérséklet bizonyos érzékenyebb papírfajták szakítási szilárdságát esetleg befolyásolhatja.