Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Vámos Gábor: A levéltári anyag tömeges mértékű iratfertőtlenítésének problémái és tapasztalatai

Az Etilénoxidos gázkeverék alkalmazása különleges gázkamrákban történik. Ezek a kamrák speciális acélból készülnek, ajtajuk gumiilleszkedéssel hermetikusan zárható és fűtő-, keverő-, légritkító és cirkulál tató berendezéssel vannak ellátva. Ilyen típusú gázkamrák különböző méretben (1 — 100 m

n

) vannak forgalomban. A gázkamrák kezelésére csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozó, egészségügyi gázmester alkalmazható. A kamra telepítésére és üzemeltetésére egy sor engedély szükséges (telepítési, építési, KÖJÁL, környezetvédelmi, vízügyi, kazánbiztosi, tűzrendészeti stb.), melyek megszerzésének szigorú feltételei vannak. A kamra működéséről és meghibásodásáról gázosítási naplót kell felfektetni. Az engedélyeket kiszolgáltató hatóságok a gázkamrákat rendszeresen ellenőrzik. A Budapest Fővárosi KÖJÁL 1965 óta rendelkezik egy 1 m

3 - Degesch típusú - vákuum gázkamrával. A kamrát egészségügyi fertőtlenítés céljaira vásároltuk. Benne Petri-csészéket, széklettartályokat, fertőzött fa- és textilféleségeket, valamint rovarfertőzött anyagokat és élelmiszereket kezeltünk. A Budapest Főváros Levéltára — bevezetőben említett — 1975-ben történt megkeresésére az adta az okot, hogy a levéltár tudomására jutott, hogy intézetünk rendelkezik egy ETO-val működő vákuum gázosító berendezéssel, mely az idevágó szakirodalom szerint alkalmas penészfertőzött iratanyagok fertőtlenítésére. Ebben az időben vált ugyanis aktuálissá, hogy a Bazilika pincéiben — még a II. világháború idején — ideiglenesen elhelyezett iratanyagok egy részét át lehetett telepíteni, részben a Várba (Hess A. tér), részben pedig a Heinrich I. utcai újonnan épített raktárba. A szállítások megindulásával szükségessé vált a fertőzött iratanyag fertőtlenítése, valamint az új raktárakban olyan biotop létesítése, ami az újrafertőződést kizárja. E célból a falakat Fungicid bevonattal látták el és biztosították a megfelelő hőmérsékletet és a páratartalmat. Közben a KÖJÁL-ban folytak a kísérletek az iratanyag fertőtlenítéséhez szükséges optimális paraméterek meghatározására. Ezzel párhuzamosan az intézet mykológiai laboratóriuma megvizsgálta a Bazilika pincéinek és a penészes iratoknak mykoflóráját és több mint 30 gombafajt sikerült izolálnia és kitenyésztenie, köztük jónéhány patogén cellulózbontó speciest is. Ezek közül legfontosabbak a következő fajok voltak: Aspergillus glaucus Aspergillus flavus Aspergillus oryzae Aspergillus versicolor Scopulariopsis brevicaulis Mucor spinosus