Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Borsa Iván: A levéltárak iratvédelmi munkájáról

megmaradjon a mikrofilm, a biztonsági film. További lépés az, hogy a biztonsági filmről készült másolatokat olvassák és ezzel kíméljék az eredeti iratokat. Ha most azt kérdezi valaki, hogy miért állunk ott, ahol állunk, akkor hát azt kell mondani, hogy ez Montecuccoli probléma, három dolog kell hozzá: pénz, pénz és pénz. Most, 1982. május 12-én kicsit naiv dolog volna megmondani, hogy lesz-e pénz. Ahogy a szolnoki konferencián elmondtam, 30 éve a levéltári területen sohasem volt pénz, mert az 50-es években akkor még Felsőoktatási Minisztérium egyetemeket épített (Veszprém, Miskolc stb.), a 60-as években és 70-ben a könyvtárak és a művelődési házak voltak olymértékben előtérben a tárcán belül, hogy megint nem jutott pénz. Hogy most mi van napirenden, azt én nem tudnám megmondani, de nem a levéltár ügye. Egy biztos: valahol ezt-a falat át kellene törni. Egyetlen vigaszunk, hogy a múlt év folyamán olyan fórumok is foglalkoztak a levéltárral, amelyek azelőtt ezt nem tették. Kézzelfogható eredményét még nem láttuk, de azért reméljük, még nem kell feladnunk a harcot. Már utaltam arra, hogy a hasznavehetetlen raktárakat fel kell cserélni megfelelő paraméterekkel rendelkező raktárakkal. Van még egy javaslat, ez főleg a tanácsi levéltárakra vonatkozik, de meg kell mondanom, hogy az országos levéltárakat is nyugodtan idevehetjük. A tárolás, a raktárállomány, a raktárhelyzet, a raktárállapot, ez nemcsak a gondnoknak, a kezelőnek és a takarítónőnek a problémaköre legyen, ez a levéltárosnak is problémája kell, hogy legyen. Az igazgatók áltaJában gondját viselik, de valahol ott közben, nem látom azt a fajta ügyszeretetet, amire szükség volna ahhoz, hogy a raktárak, ahogy mondtam, rangot kapjanak. Javasolnám, hogy valamiféle továbbképzést lehetne csinálni és egy egyetemi diploma ez alól nem ment fel senkit, még kevésbé egy érettségi bizonyítvány, hogy igenis tudják, tanulják meg, hogy mi az a penészes irat, hogy néz ki az, ami már megázott, de nem penészes, hogy néz ki az az irat, aminek valamilyen oknál fogva kiesnek a betűi és miért esnek ki a betűi és hasonlók. Itt, amikor a szakma valóban szakmaközileg jelentkezik, akkor ezekkel a kérdésekkel is kell foglalkozni. Például a mikrofilmezés is nemcsak a mikrofilmező részleg feladata, hanem mindenkinek tisztában kell valamilyen szinten lennie azzal, hogy az a mikrofilm mire való és mire nem. Ezek azok, amihez nem kell pénz, csak szervezés és szakmaszeretet. Természetesen fel kell készülnünk arra az esetre is, hogy mit tegyünk, ha lesz pénz. Tudjuk, hogy van a pénz: májusban nem szokott lenni, hanem októberben, hogy a maradványból, ha beadunk ma és elfogadtatunk egy felújítási tervet, akkor megkapjuk a maradványt és még a jövő éviből is kapunk hozzá. Ennek érdekében kezdi el a minisztérium a tanácsi levéltárak szakszerű felmérését, hogy ha ilyen lökésszerű pénz jelentkezik, ne álljon tanácstalanul.