A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Rosdy Pál: A Magyarországi Római Katolikus Egyház szervezeti felépítéséről és levéltári intézményeiről

tartományokba szerveződtek (provincia), élükün a tartományfőnökkel (provinciális). 16. századi alapításúak az ún. kongregációk (jezsuiták=Jézus Társasága, piaristák stb.) A női szertesrendek számtalan változata létezett hazánkban is. 1950 óta négy szerzetesrend működik Magyarországon. A többi szerzetesrend, amely akkor beszüntette működését, természetesen külön levéltárral sem rendelkezik. Ezeknek anyaga - bár hiányosan - a területileg illetékes állami (megyei) levéltárakban (elvétve egyes püspöki levéltárakban) található. Megjegyzendő, hogy a régi szerzetesrendek levéltárai közül jónéhány már II. József idején (s néhány 1945 után) az Országos Levéltár mai állományába került. A ma is működő négy szerzetesrend közül a bencés rendnek Pannonhalmán, a ferencesek Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományának Budapesten, és a piaristáknak ugyancsak Budapesten van központi levéltára, rendjük korábbi anyagát is őrizve. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek központi irattára Budapesten csak 1950-től őriz iratokat. A nagyobb szerzetesrendek ún. exemptek, vagyis egyházjogilag ki vannak véve a területileg illetékes megyéspüspök joghatósága alól, és közvetlenül a pápának vannak alárendelve. Lelkipásztori ügyekben azonban a püspök joghatósága alatt kell eljárniuk, és tevékenységük során kapcsolataik voltak a püspökségekkel, így történetükre vonatkozóan iratanyag a püspöki levéltárakban is található. Belső ügyeikben keletkezett iratokat azonban csak létező, vagy egykori (államosított) levéltáraikban találhatunk. A püspöki joghatóság alatt álló kisebb rendek, főleg női szerzetesrendek (apácarendek) működése természetesen jól nyomon követhető a területileg illetékes püspöki levéltárakban. A római katolikus egyházi levéltári anyag időbeli kiterjedése szintén jelentős. Középkori okleveles anyagot elsősorban az esztergomi Prímási és Főszékesegyházi Káptalani Levéltár, a Veszprémi Székesegyházi Káptalani Levéltár és a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára őriz. A többi római katolikus egyházi levéltár középkori okleveles anyaga a török uralom nyomán bekövetkezett pusztulások miatt nem jelentős. A magyarországi római katolikus egyházi levéltárak anyagának nagyobb és jelentősebb része a 1 7-1 8. századtól kezdődik. Az eleinte „protocollum" kötetekbe (leveleskönyvekbe) kötött anyag hamarosan, az adminisztráció sokrétűbbé válásával párhuzamosan, differenciálódott. Kialakultak a levéltárakban a tárgyi csoportok. A püspöki hivatalok anyagában elkülönültek a kormányzati szervekkel való levelezés, a római Szentszékkel való érintkezés iratai, a plébániák szervezésére, lelkipásztori tevékenységére vonatkozó iratok, az iskolaügyre, a papság személyi ügyeire, a fegyelmi ügyekre vonat-